Hogyan lettek a telekomcégek az internetforradalom vesztesei?

bell.jpg

A technológia fejlődésére vonatkozó, a 2000-es évek elején születtet jóslatok többsége megvalósult – ezt bátran kijelenthetjük, ha visszatekintünk a bő 15 évvel ezelőtti várakozásokra. Elterjedt az internetes vásárlás, a videótelefonálás, teljesen átalakult a hirdetési piac. De a végtelenségig sorolhatnák, milyen mértékben és milyen gyorsan változtatta meg a technológiai fejlődés az életünket, kevesebb, mint két évtized alatt.

A fejlődés és siker azonban érdekes módon nem minden cég és szektor számára hozott olyan eredményeket, amiket a 90-es évek végén vártak tőlük a részvényesek. Nyilvánvaló, hogy a technológiai forradalom elengedhetetlen eleme az internet elterjedése volt, ezen belül is az infrastruktúra brutális javulása a sebesség és az elérhetőség tekintetében. Ez igaz mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli internetelérések tekintetében.

AZ EGYSZERŰ BEFEKTETŐ JOGGAL GONDOLHATTA 20 ÉVVEL EZELŐTT, HOGY AZ INTERNET INFRASTRUKTÚRÁJÁT KIÉPÍTŐ CÉGEK ÓRIÁSI PÉNZEKET FOGNAK KERESNI AZZAL, HOGY OTTHONT ADNAK EGY ÚJ IPARÁG SZÁMÁRA. NOS, AKI EZT GONDOLTA TÉVEDETT.

Az információs szupersztráda elterjedésén és a rá épülő szolgáltatásokon sokan kerestek sok pénzt, de a telekomcégek nem tartoztak közéjük. Annak ellenére sem, hogy nélkülük ez a dolog egyáltalán nem működne.

A VILÁG LEGNAGYOBB TELEKOMMUNIKÁCIÓS CÉGEI ÖSSZESEN NEM ÉRNEK ANNYIT, MINT AZ INTERNET SEGÍTSÉGÉVEL NAGYRA NÖVŐ ÖT AMERIKAI NAGYVÁLLALAT, A HÍRES FAANG RÖVIDÍTÉSSEL ILLETETT  CSOPORT TAGJAI.

A Facebook, az Apple az Amazon, a Netflix és a Google piaci értéke összesen mintegy 3300 milliárd dollár, azaz közel a magyar GDP huszonötszöröse.

 

Ehhez képest a világ 19 legnagyobb telekomvállalatának – köztük a három legnagyobb amerikai telekomcégé és például a Deutsche Telekom vagy Orange piaci értéke – összesen is csak alulról súrolja az 1000 milliárd dollárt. Az összes telekomvállalatot nem szedtük össze,  nem is mindegyik forog tőzsdén, de vélhetően a világ összes telekommunikációs infrastruktúrájának értéke együtt sem éri el a fent említett öt vállalat piaci értékét.

A dolog azért is rendkívül érdekes, mert a FAANG-ek gyakorlatilag a töredékét érnék mai áruknak gyors internet elérés nélkül. Gondoljunk csak bele: adnánk-e egy okostelefonért több százezer forintot, ha csak telefonálni lehetne vele, mert nem lenne gyors mobilinternet elérés országszerte? Érne-e vajon a Netflix közel 150 milliárd dollárt, ha csak dvd-kölcsönzőként működne, ahogy kezdte? Hogyan vásárolnánk az Amazonon internet nélkül? Vajon a Google szaknévsorként és telefonos tudakozóként érne-e 850 milliárd dollárt? Nyilván nem, de az élet sem igazságos a telekom cégekkel.

Nagyot estek a részvényárfolyamok

A mostani piaci értéken túl az elmúlt 20 év sem volt vidám telekomrészvény tulajdonosként. Az ezredfordulón még 103 eurót ért egy Deutsche Telekom részvény, ma 14 euróért lehet venni. Nem jártak jól azok sem, akik például 2-3 ezer forint között Magyar Telekom részvényt vettek, ugyanis jelenleg 400 forintért kaphatóak a papírok.

HA AZ OKOKAT KELLENE SOROLNOM, AKKOR ELSŐSORBAN AZ AVULÁST ÉS A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSÁT EMELNÉM KI.

A szabályozási környezet változása versenyhelyzetet teremtett a szolgáltatók között, miközben a mobilinfrastruktúra esetén eleve több szereplő indult, és az államok is tartották a markuk, vaskos összegeket elkérve a nélkülözhetetlen frekvenciákért.

A gyors fejlődés a legtöbb telekom cég esetében azt is jelentette, hogy a korábbi rézdrótos hálózat elavulttá vált, és csak korlátozottan volt alkalmas az új igények kiszolgálására. De az új mobilhálózatok is sokkal gyorsabban avultak el a vártnál. Az okostelefonok megjelenése miatt a sebességre vonatkozó elvárások villámgyorsan emelkedtek, a 3G technológia alig néhány évig volt képes ezt kiszolgálni.

HA EGY HATALMAS KÖLTSÉGGEL BÍRÓ FEJLESZTÉST A TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS GYORSASÁGA NÉHÁNY ÉV ALATT KINYÍR, AKKOR NYILVÁN NEM TUD MEGTÉRÜLNI.

A helyzet a jövőben annyiban változhat a telekom iparág tekintetében, hogy az avulás üteme láthatóan lassul. Ez látható például azon is, hogy a legújabb okostelefonok már nem támasztanak új igényeket a hálózatüzemeltetők szempontjából. A vezetékes infrastruktúra is hozzánőtt az igényekhez, így bár itt is zajlanak fejlesztések, azok üteme vélhetően lassul a jövőben.

ÍGY BÁR KORAI LENNE AZT MONDANI, HOGY A JÖVŐ A TELEKOM CÉGEK RÉSZVÉNYESEIÉ LESZ, AZT KIJELENTHETJÜK, HOGY AZOK A TÉNYEZŐK, AMELYEK ROMBOLTÁK A RÉSZVÉNYESI ÉRTÉKET AZ ELMÚLT 20 ÉVBEN – NEVEZETESEN AZ AVULÁS ÉS A VERSENY FOKOZÓDÁSA – MÁR KISEBB SZEREPET JÁTSZANAK MAJD A JÖVŐBEN.

Mindig nyerő a technológiába fektetni?

Mint látható, a válasz nem. Az ezredforduló környékén a túlzott várakozások emelték magasba a telekomcégek részvényárfolyamait. Ezek a várakozások a technológiai fejlődés szempontjából helyesek voltak, de a cégek szempontjából nem, mert nem tudtak pénzt keresni, pontosabban nem tudtak annyi pénzt keresni rajta, mint amennyit a befektetők vártak.

A helyzet ma annyiban hasonló, hogy a FAANG cégek esetén is jelentős várakozások épültek be a részvényárfolyamokba, a kérdés az az, hogy ezek a várakozások vajon úgy valósulnak-e meg, hogy a fent említett cégek tudnak annyit keresni azokon a technológiákon amiket jelenleg fejlesztenek, mint amennyit a befektetők várnak tőlük.

A bejegyzés trackback címe:

https://concorde.blog.hu/api/trackback/id/tr3214157333