A mi dollárunk, a ti gondotok!

a_mi_dollarunk.jpg

Idén több alkalommal is írtunk a törökországi helyzetről, még akkor, amikor nem voltak ennyire előtérben a török gazdaság problémái.

picture

Törökországból indulhat a következő válság

Amit a gazdaságpolitikával jelenleg művelnek a törökök, csak Magyarország tudta megvalósítani még a 2008-as válság kirobbanása előtt.

Nem ismételnénk saját magunk, a cikkek jól körülírják a török gazdaság problémáit. Ami minket most már jobban foglalkoztat az nem más, mint hogy mi lesz a török gazdasággal és úgy általában a fejlődő piacokkal. Fontos leszögezni: a török gazdasági nehézségek jóval megelőzték a politikai természetűeket. Így bármennyire is szeretnék sokan belemagyarázni a politikát, elsősorban az USA-val való viszony drasztikus megromlását a helyzetbe,

A TÖRÖK GAZDASÁG GONDJAIT NEM A KÜLPOLITIKAI KARDCSÖRTETÉS OKOZTA.

picture

Törökország – haverdemokrácia újratöltve

A török növekedést eddig támogató külső környezet alapvetően változik. Ebben a helyzetben a piac még kevésbé tolerálja, ha szakértők helyett lojális haverok kerülnek a gazdaságirányítás kulcspozícióiba.

A török gazdaság legnagyobb problémája, hogy a politikai elit hitelből vásárolt magának népszerűséget. Méghozzá dollárhitelből, ami egyre drágább. A drágaság oka pedig végtelenül egyszerű: az amerikai jegybank szerepét betöltő FED 2016 decembere óta folyamatosan emeli a dollárkamatokat.

A fejlődő piacok jövőjét, valamint így a török gazdaság jövőjét a dollárkamatok aktuális állása nagyban meghatározza.

A FEJLŐDŐ PIACI KÜLSŐ ADÓSSÁG 85 SZÁZALÉKA DOLLÁRBAN VAN DENOMINÁLVA, ÍGY HA A FED EMEL, AZ ÉRZÉKENYEN ÉRINTI A FEJLŐDŐ GAZDASÁGOKAT.

Ha lassul a gazdaság, miért emel a FED?

A FED pedig emelni fog. Elsőre talán furcsának hangzik, de úgy látjuk, hogy az idei remek amerikai növekedés jövőre lassulni fog, ennek ellenére a FED tovább fogja emelni a kamatokat. Ugyanis meglátásunk szerint

AZ AMERIKAI GAZDASÁG LASSULÁSA MOST EL FOG TÉRNI A SZOKÁSOS FORGATÓKÖNYVEKTŐL.

A gazdaságok lassulása általában valamilyen keresleti sokk következménye. Jellemzően elfogy az olcsó hitel vagy a hirtelen megnövekedett nyersanyagárak miatt a lakosság visszafogja a fogyasztását és/vagy a vállalatok a beruházási kedvüket. Például ilyen keresleti sokkot okozott 2008-09-ben a bankrendszerek összeomlása és a hitelezés megszűnése.

Az általunk most várt amerikai lassulás természetét tekintve teljesen más.

A LASSULÁST EZÚTTAL A KÍNÁLAT, ELSŐSORBAN A MUNKAERŐ KÍNÁLATÁNAK SZŰKÖSSÉGE OKOZHATJA.

Amerikában jelenleg több betöltetlen álláshely van, mint amennyi munkanélküli. A munkaerő hiánya fogja majd vissza a vállalati beruházásokat és a növekedést. Ha nincs munkaerő, nehéz lesz innen tovább növekedni. Egy ilyen helyzetben a FED nem tehet mást, minthogy kamatot emel a lassuló gazdaság ellenére, hiszen az infláció elszállásának elkerülése érdekében a keresletet hozzá kell igazítani a kínálathoz, tehát lassítani kell a növekedést.

Ebben a felállásban az amerikai infláció emelkedik, a hozamszintek tovább nőnek, a gazdaság lassul, de a dollár ereje a növekvő kamatkülönbözet miatt fennmarad – a fejlődő országok devizáihoz képest mindenképpen.

Egy ilyen helyzet nem tartogat túl sok jót a fejlődő devizáknak, kötvényeknek, részvényeknek. Így amíg a FED abba nem hagyja a kamatemelést, addig jó eséllyel továbbra is azt látjuk majd, hogy a fejlődő piacok alulteljesítenek. Avagy ahogy Nixon pénzügyminisztere mondta egykor egy római G10-es találkozón: „ a dollár a mi valutánk, de a ti gondotok” („The dollar is our currency but it is your problem”, John Connally.)

A bejegyzés trackback címe:

https://concorde.blog.hu/api/trackback/id/tr6314209681