Állampapíron is lehet bukni, ha rossz ütemben vesszük meg

allampapiron_is_lehet_bukni.jpg

Egyre gyakrabban lehet arról hallani, hogy az emelkedő hozamok eladási hullámokat gerjesztenek a világ tőzsdéin. Befektetőként nem kellene, hogy zavarjanak minket az emelkedő hozamok, hiszen 1-2% hozamváltozás nem lehet olyan jelentős, hogy érdemben befolyásolja a megtakarításunkat – gondolhatnánk. Ha azonban nem megfelelő ütemben vásároljuk meg az adott állampapírt, akkor jelentős veszteséget is realizálhatunk rajta.

A befektetők alapvetően úgy gondolkoznak, hogy mivel az állampapír tőke- és hozamgarantált termék, nem lehet rajta veszíteni. Ez azonban csak akkor igaz, ha lejáratig megtartják azt – így azonban futják annak a kockázatát, hogy az adott állam fizetőképes lesz-e a lejáratkor (láthattunk már pár negatív példát dél-amerikai országok esetében).

Ha viszont valaki a lejárat előtt adja el az állampapírt, akár veszteséget is realizálhat rajta. Ez a látszólagos ellentmondás abból adódik, hogy a befektető az állampapír megvásárlása után a hozamot, de a hozamon túl az árfolyamot is fixnek veszi fejben, pedig a valóság nem ennyire egyszerű. Ha a hozamok változnak, akkor a mi befektetésünk árfolyama és értéke is változik másodpiacon. Azaz, ha a hozamok feljebb mennek a piacon, akkor a mi állampapírunk, hogy versenyképes legyen, csak alacsonyabb árfolyamon lesz eladható.

picture

Hozamok fel, részvények le

A hozamgörbe azt sugallja, hogy a piac kezdi elhinni, hogy a növekedés még egy ideig erős marad az USA-ban. A FED tehát az általa előirányzott módon folytathatja a kamatemeléseket, amiket valószínűleg nem rossz makroadatok, hanem a részvénypiac beszakadása állíthat meg.

Nézzünk egy konkrét példát. Januárban sok éves minimum szinten, 2%-on lehetett vásárolni 10 éves magyar állampapírt. Voltak, akik még ennél is alacsonyabb hozamokat vizionáltak, így megvásárolták ezt a kötvényt. Februárban a tőkepiaci hangulat érezhetően romlott, így első körben 2,5% fölé, majd májusban, amikor a forint 325 fölött is járt, 3% fölé kúszott, jelenleg pedig már a 4%-ot súrolja a hozamszint. Ez a két százalékpontnyi emelkedés nem tűnik jelentősnek, azonban ha példánk kedvéért a 2028-as lejáratú kötvénynek nem a hozam-, hanem az árfolyamváltozását vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy amiért januárban még a névérték 145 százalékát kellett fizetnünk, az most már 126-es árfolyamon is megvásárolható, de pár hete, október közepe-vége fele a névérték 122 százaléka is elég volt, azaz a januári ár 84%-án. Így a a papír árában 16%-os árfolyam mozgást hozott a hozamemelkedés.

allampapiron_is_lehet_bukni_2.jpg

Ez a trend nem csak a hazai kötvények piacán volt megfigyelhető. Az olasz papírok 2% alatti szintről lőttek ki májusban, hogy megérintsék a 3%-os lélektani határt, majd mostanra 3,5-os szinten kereskedjenek velük. Az amerikai 10 éves állampapír jelenleg 3,2% körül van és a további kamatemeléseknek köszönhetően nem tartom kizártnak, hogy 2019-ben 3,5-4% között tetőzhet majd a hozamszint.

Várakozásom szerint a magyar 10 éves kötvény hozama 4,5-5% között már sokakat vételre csábíthat, addig azonban érdemes lehet rövid kötvényekben szárazon tartani a puskaport és csak magasabb hozam szintek mellett növelni a portfólióban a hosszú futamidejű kötvények arányát. A duráció, azaz a futamidő az állampapíroknál, mint egy multiplikátor szerepel. Ezt úgy érdemes elképzelni, hogy ha megveszek egy 10 éves állampapírt és a hozamok tovább emelkednek, akkor az ezen elért veszteséget a hátralévő futamidő felnagyítja. Így emelkedő hozamkörnyezetben rövid 1-2 éves állampapírokat érdemes venni, csökkenő hozamkörnyezetben pedig hosszú akár 5-10 éves állampapírokat.

(Címlapkép: Amerikai állampapír 1969-ből, forrás: Wikipedia)

A bejegyzés trackback címe:

https://concorde.blog.hu/api/trackback/id/tr8514385176