Csak a boltban drága a kávé, a tőzsdén most olcsón jegyzik

2018. december 11. Concorde Értékpapír

Növekvő kereslet, klímaváltozás: ezek a leggyakoribb magyarázatok a kávé árának emelkedéséről szóló cikkekben. De miközben a kiskereskedelmi ár tényleg emelkedik – és nem is várható, hogy csökkenne – a tőzsdei jegyzésár a rekordszintű kereslet ellenére a harmadára esett néhány év alatt. Egyre több jel mutat azonban arra, hogy ez már a mélypont, és termény ára is emelkedni fog.

csak_a_boltban_draga_a_kave.jpg

Nem lehet túl elégedett, aki a nyersanyagpiacokon kávéba fektetett idén. Az arabica árfolyama a New York-i határidős piacon az őszi heves emelkedés ellenére is több mint 13 százalék mínuszban áll. Történt mindez úgy, hogy a világ kávéfogyasztása a 2017/18-as marketingévben soha nem látott magasságba, 161,93 millió zsákra (1 zsák = 60 kg) emelkedett, köszönhetően elsősorban annak, hogy Ázsiában és Óceániában is egyre jobban hódít a kávé a teafogyasztás kárára. De hogy lehetséges akkor, hogy a rekord magas kereslet ellenére mégis zuhant az árfolyam?

Mivel nyersanyagról van szó, a válasz adja magát, a kínálati oldalon kell keresni a megoldást. És igen, hiába a rekord kereslet, a kedvező időjárási körülmények következtében a globális kávétermés 163,51 millió zsák lett (ebből 101,23 millió zsák arabica és 62,28 millió zsák robusta kávé). Ez pedig 1,58 millió zsáknyi túlkínálatot eredményezett, ami mint tudjuk nem igazán kedvez az árfolyamnak. Emellett az amerikai dollár ereje és a feltörekvő piaci devizák gyengesége a kedvező FX hatáson keresztül nem pusztán felpörgette az exportot a kávétermesztő országokban, 121,86 millió zsáknyi mennyiséggel egyenesen új exportrekord született. Ez nagyban fokozta a kínálati oldali nyomást és hozzájárult az alacsonyabb árfolyam kialakulásához.

csak_a_boltban_draga_a_kave_1.jpg

Természetesen a jelenlegi alacsonyabb árfolyam nem egy év, hanem egy többéves folyamat eredménye. Ha megnézzük a fenti ábrát, akkor azt látjuk, hogy ugyan évről évre egyre magasabb szintekre emelkedett a globális kávéfogyasztás, a lényeg ebben az esetben nem a kereslet, hanem a kínálat alakulása. Míg a vizsgált időszakban a kereslet 152,17 millió zsákról 161,93 millió zsákra emelkedett, addig a kínálat a kezdeti 149,84 millió zsákról 163,51 millió zsákra növekedett. Ez pedig nemcsak hogy azt jelenti, hogy 6,41 százalékos keresletnövekedéssel szemben 9,12 százalékkal bővült a kávétermés mennyisége, kvázi  a kínálat, hanem azt is, hogy a kávépiacon korábban jellemző deficit az évek alatt nemcsak hogy megszűnt, hanem túlkínálat alakult ki. Lényegében ennek tudható be, hogy

MÍG AZ ÉVTIZED ELEJÉN A KÁVÉ (ARABICA) HATÁRIDŐS JEGYZÉSE 300 CENT KÖRNYÉKÉN JÁRT, ADDIG MOST ALIG TÖBB 100 CENT FONTONKÉNT (1 FONT = 0,45KG).

Az egyszerű fogyasztónak nem jut az áresésből

Amíg azonban a világpiac ár a harmadára esett, az alábbi táblázatban látható, fontban (0,45kg) megadott kiskereskedelmi árak egészen mást utat jártak be az International Coffee Organization adatai szerint.

A kiskereskedelmi árak alakulása

Országok 2010 (US$/lb) 2017 (US$/lb) Átlagos árváltozás (%)
EU (átlag) 5.82 6.21 6.70%
Egyesült Királyság 15.70 16.29 3.76%
Oroszország 7.03 7.84 11.52%
USA 3.91 4.45 13.81%

 

Ugyan 2010 és 2017 között a kávé kiskereskedelmi árában is tapasztalható volt bizonyos mértékű ingadozás, a tényen azonban ez nem változtat: nemhogy nem láthattunk tartós, érdemi áresést, hanem még többet is kellett fizetnünk egy csésze feketéért. Hogy miért van ez? Először is a termelőknek kifizetett árra rárakódnak a szállítási, tárolási, feldolgozási és egyéb, a “termelői ártól független” költségek. Másrészt a fogyasztóig tartó termékláncban kereskedők egész sora marzsolja meg a kávét – és az évente változó kereslet-kínálati, részben az időjárásnak kiszolgáltatott viszonyok között az áremelő hatások sokkal gyorsabban és direktebben érvényesülnek, mint az ármérséklő hatások.

A brazil hatás

De térjünk vissza a kávé piacára. Ha túlkínálatossá vált a kávépiac, akkor hogy lehet, hogy hevesen emelkedett a határidős jegyzés az ősszel? Az egész a brazil választásokra vezethető vissza. Október 7-én tartották a brazil elnökválasztás első fordulóját és az előzetes felmérések szerint a populista elnökjelölt, Jair Bolsonaro tűnt a legesélyesebbnek. Ez a devizapiacon a brazil reál jelentős, 13 százalék körüli erősödését eredményezte a dollárral szemben, mely kihatott az arabica piacára is.

MIVEL BRAZÍLIA A VILÁG LEGNAGYOBB ARABICA TERMESZTŐJE, A REÁL ILYEN GYORS ÉS JELENTŐS FELÉRTÉKELŐDÉSE AZ EXPORTKÍNÁLAT BESZŰKÜLÉSÉVEL FENYEGETETT.

Ez a hedge fundok körében igen heves short zárási hullámot gerjesztett, ami fontonként 95 cent környékéről 125 cent környékére repítette a termék határidős árfolyamát. A hatás persze csak átmeneti volt. Az exportfélelmek enyhülésével ismét csúszni kezdett a New York-i határidős ár és jelenleg 107 cent környékén folyik a kereskedés, de még így is az éves mélypont felett vagyunk.

Persze ez sovány vigasz a kávé-longban ülő befektetőknek, de talán szolgálhatunk némi jó hírrel. Mint minden agrárterméknél, úgy a kávénál is alapvetően befolyásolja a várható termésmennyiséget a növény életében tapasztalható ciklikusság, valamint az időjárás. Ami a ciklikusságot illeti, az ültetvényekről származó jelentések szerint a cserjék jelentős része most lép egy olyan kétéves időszakba, mondhatni „pihenő fázisba”, mely alatt a szokásosnál kevesebb termést hoznak. Önmagában már ez pozitív hatással lehet a jövőben a kávé árára, de úgy látszik most az időjárás is segítő kezet nyújthat.

Jön az El Nino, a sok eső gombafertőzést hoz

Visszatérni látszik az El Nino, időjárási anomáliát okozva Ázsiától Afrikán át Amerikáig. A Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) bejelentése szerint a télen már érezhető lesz jelenség hatása, mely akár a tavasszal is kitarthat. A japánok mellett az amerikai hatóság (NOAA) is kiadta a riasztást, igaz az ő klímamodelljeik szerint csak 84 százalékos a valószínűsége az El Nino jelenség bekövetkeztének.

Az El Nino súlyos károkat okozhat a latin-amerikai kávéültetvényeken. Míg a brazil és kolumbiai ültetvényeken a csapadék hiánya, addig a déli kontinens nyugati felén fekvő Perunak pont az ellenkezője okozhat problémát. Nemcsak a bőséges esőzések és az azokat kísérő áradások sújthatják a perui ültetvényeket, hanem a nyomukban járó gombás fertőzések is. Az ország csapadékosabb időjárása már eddig is kedvezett a gombás fertőző betegségek terjedésének: ennek következtében az ország 425 ezer hektárnyi kávéültetvényéből 80 ezer hektár fertőződött meg. Persze a gomba jelenléte nem újkeletű, csak a kedvező időjárási körülmények következtében felgyorsult a terjedése. A kávérozsda elsősorban az idősebb, gyengébb növényeket támadta meg. A gombaölő szerek alkalmazása várhatóan javíthat a helyzeten, de

A GOMBA GYORS TERJEDÉSE MIATT MINDEN BIZONNYAL TOVÁBBI TERMÉSVESZTESÉGRE LEHET SZÁMÍTANI PERUBAN.

Brazília és Kolumbia után Peru számít a világ harmadik legnagyobb arabica termesztőjének, így a perui történések érdemben befolyásolhatják a termék piacát.

Ugyan eddig jórészt az arabica piacáról beszéltünk, de ha kávéról van szó, nem mehetünk el a robusta mellett sem. Ennél a fajtánál nem Brazília, hanem Vietnám számít a legnagyobb termelőnek és a hírek szerint komoly gondok lehetnek a terméssel. Az ország legnagyobb termőterületén, mely az össztermés 15 százalékát adja, a talaj nem megfelelő tápanyagtartalma okozhat gondot. Az ország második legnagyobb kávé exportőre, a Simexco, a korábbi 30 millió zsákos termésvárakozását a probléma miatt kénytelen volt 29,5 millió zsákra módosítani. Emellett a cég kilátásba helyezte a termésvárakozások további lefele módosítását, mivel rövid távon a kialakult helyzetben nem vár jelentős javulást.

A vietnámi gazdák megpróbáltatásainak ezzel még koránt sincs vége, ugyanis az El Nino miatt az esős évszak nemcsak hamarabb ért véget, hanem területtől függően 20-50 százalékkal kevesebb csapadék esett. Ennek következtében a helyi vízügyi hatóság előrejelzése szerint a folyók vízszintje a tenyészidőszak szempontjából kritikus január-április időszak alatt 10-50 százalékkal lesz alacsonyabb, mint az átlagos vízszint.

ÉS MOST ÜTHET IGAZÁN VISSZA AZ ELMÚLT ÉVEK KÁVÉPIACI FOLYAMATA, MIVEL LEHET, HOGY A KERESKEDŐK PÉNZTÁRCÁJA SZÉPEN VASTAGODOTT, DE A GAZDÁK TELJESEN FELÉLTÉK A TARTALÉKAIKAT.

Egyszerűen nem tehetik meg, hogy vagyonokat költsenek a tápanyag utánpótlásra, növényvédő szerekre és öntözésre. Ezen pótlólagos ráfordítások nélkül pedig nem tartható fent a jelenlegi termésszint, mely a kávé iránt várhatóan tovább fokozódó kereslet mellett idővel magasabb árakat kell, hogy eredményezzen. „The best cure for low prices is low prices” tartja a mondás a Wall Streeten.

A New York-i kávé (arabica) határidős árfolyamának alakulása (Bloomberg)

 

Nem állítom, hogy most kell kávéba fektetni, de azt igen, hogy egyre több jel mutat arra, hogy a nem is olyan távoli jövőben a termék tőzsdei ára a kínálati oldal szűkülése miatt hevesen emelkedhet. Ha megnézzük a kávé historikus árfolyamgrafikonját – a fenti ábrán 1975-től máig fut a görbe –, akkor több példát is láthatunk ilyen mozgásra. Hosszú távon az árfolyam az 50-300 centes ársávon belül mozog és bár historikusan a jelenlegi 107-es árszint viszonylag olcsónak mondható, nem zárható ki, hogy rövid távon még közelebb kerül az árfolyam a sáv aljához. Mégha az elkövetkezendő hónapokban maradnak is az alacsonyabb árak, a közép-hosszabb távú pozitív árfolyamkilátások miatt a 100 cent alatti szinteken érdemes lehet óvatosan, több lépésben kávéba fektetni. Persze ez egy rendkívül volatilis termék és a szélsőséges árfolyammozgásokra való hajlam miatt csak a magas kockázattűrő képességgel rendelkező befektetőknek jelenthet megfontolandó befektetési alternatívát. Ez inkább maraton, nem pedig sprintfutás.

Azt, hogy mikor fog a kávé piaca beindulni, nem tudhatjuk, senki sem lát a jövőbe. Azt azonban igen, hogy a következő hevesebb árfolyam emelkedésnél megkérdezett kávécéges illető válasza a miértre a következő lesz: a növekvő kereslet és a klímaváltozás miatt van.

(Fotó: Wikipedia,Alayna the Extravagant)

A bejegyzés trackback címe:

https://concorde.blog.hu/api/trackback/id/tr9614471590