A siker titka: 10 000 óra

a_siker_titka.png

Legalábbis ezt állítja Malcolm Gladwell a Kiemelkedők – angolul hangzatosabb Outliers – című könyvében. Rengeteg olyan könyvvel találkozunk, ami a sikeres emberek titkát próbálja megfejteni, könyvesboltok teljes részleget szánnak az önéletrajzi könyveknek, amik arról szólnak, hogy mennyire volt született tehetség egy-egy sikeres ember, vagy éppen milyen tulajdonságok alapozzák meg a sikert. Ez a könyv pont nem erről szól.

Malcolm Gladwell azt állítja, hogy

HIÁBA HISZÜNK A SZÜLETETT TEHETSÉGEKBEN, HIÁBA KERESSÜK A SIKERES EMBEREK KÖZÖS JELLEMZŐIT, ILYENEK UGYANIS NINCSENEK.

Pontosabban nem azt kell nézni, hogy milyenek a sikeres emberek, hanem azt, hogy mi formálta őket azzá és honnan jöttek. Gladwell szerint a sikeres emberek személyiségénél sokkal fontosabb az, hogy milyen körülmények között, milyen kultúrában szocializálódtak, és, hogy mit tettek addig, amíg elérték amit elértek. Mindezt rettentő szórakoztató módon és több érdekes sztorin keresztül mutatja be, így olyan témákat is érint, mint hogy miért találunk annyi évvesztes játékost a profi hokicsapatokban, miért jók az ázsiaiak matekból, vagy éppenséggel miért nem determinálja a magas IQ a sikerességet.

Amiben viszont talán mégis van egyetértés Gladwell és a többi hasonló témát feszegető író között az a gyakorlás megkérdőjelezhetetlen kulcsszerepe. Méghozzá nem is akármennyi: Gladwell szerint legalább 10000 óra. Ennyi gyakorlás kell a profi zenészeknek, ennyi kellett még Mozartnak és bizony a Beatlesnek is. A Beatles 1964-es amerikai áttörésben nagy szerepet játszott, hogy az azt megelőző 4 évben csaknem 6000-8000 órát töltöttek el a színpadon, a korai években zömmel egy hamburgi turnénak köszönhetően, így addigra már a zenekar is túl volt a tízezerórás-szabályon. Bill Gates is már az egyetemen teljesítette a bűvös 10 000-es számot.

És mi köze van a körülményeknek mindehhez? A 10 000 óra gyakorlás rengeteg időt vesz igénybe. Ha valaki gyermekkorától kezdi a zenélést és profi szintre akar eljutni, az bizony olyan hátteret és lehetőségeket, olyan szülőt is kíván, aki órára viszi a gyereket, kifizeti a drága tandíjat és otthon is elviseli a napi 5-6 órás gyakorlást. De Bill Gates is azért tudta teljesíteni a tízezresszabályt, mert gyerekkorában a szülei beíratták egy magániskolába, aminek pont akkor alakult az informatika klubja. Aztán az egyik diák apja pont egy számítógépes cégnél dolgozott, ahová bejárhattak a gyerekek. Majd, amikor a cég csődbe ment, akkor kiderült, hogy a Gates-től néhány percre lévő egyetemen bizonyos szabályokat kijátszva végtelen ideig használhattják a számítógépeket (igen, voltak olyan idők, amikor nem lehetett állandóan használni).

GLADWELL NEM AZT ÁLLÍTJA, HOGY MINDEN CSAK A KÖRÜLMÉNYEKTŐL FÜGG, DE SZERINTE NAGYOBB RÉSZBEN ETTŐL, MINT A TEHETSÉGTŐL.

Persze elszántság nélkül minden támogató körülmény haszontalan, ilyen szempontból a jellem is fontos összetevője a  a sikernek.

10 000 óra = 10 év

A kutatók szerint a 10 000 óra teljesítéséhez  átlagosan nagyjából 10 év kell. Azaz legalább ennyi időbe telik, míg a gyermekből professzionális zenész lesz, vagy a sportolóból élsportoló. Valószínűleg igaz ez a befektetőkre is, és hasonlóan hosszú idő kell ahhoz, míg valakiből valóban sikeres és tapasztalt befektető lesz. Már ha a piaci körülmények és lehetőségek engedik.

A bejegyzés trackback címe:

https://concorde.blog.hu/api/trackback/id/tr6814494916