A WeWork vírus – 47 milliárd dollárból 20 maradt két hét után

Adam Neumann 40 éves, és első blikkre egy klasszikus technológiai startup vezető. Neumann a jelenleg már a The We Company néven futó cég alapítója, vezérigazgatója és főatyamestere is egyben. Ez a The We Company birtokolja a WeWork nevű ingatlanvállalatot, amelyet napjainkban próbálnak vonzóvá tenni a tőzsdei befektetők számára, hogy a cég végre tudja hajtani elsődleges tőzsdei kibocsátását (IPO).

A WeWork egy 2010-ben alapított közösségi irodamegosztásra szakosodott vállalkozás, mely megosztott irodahelyeket kínál, főleg technológiai startupok számára. A WeWork hosszútávra bérel irodahelyi kapacitásokat, melyeket rövidtávra ad ki startupok, szabadúszók, vállalkozások, illetve kis- és nagyvállalatok számára. A WeWork által felépített hálózatnak 29 ország 111 városában már 527.000 tagja van, akik a közösségi irodákon túl irodai szolgáltatásokhoz, de egészségbiztosításhoz, belső közösségi hálózathoz, szociális eseményekhez, workshopokhoz és nyári üdülőhelyhez is hozzájuthatnak a WeWork-től  – a cég ezekkel nem csak pénzt keresni akar, hanem azt hangsúlyozza, hogy egyfajta közösséget hoz létre.

Ezek már jól csengő számok, de Adam Neumann és cége a WeWork ezzel még nem került volna be napjaink vezető tőkepiaci hírei közé. Amivel ezt sikerült elérniük, az az, hogy két héttel ezelőtt még 47 milliárd dollárra értékelte a piac a WE tickerrel a tőzsdére kívánkozó vállalat cégértékét, majd „átértékelték” 20-30 milliárd dollár közé a múlt hét végére. Ezt követően a hétvégén kiderült, hogy valószínűleg csak 20 milliárd dollár alatti értékeltség mellett mutatkozik kereslet a cég részvényei iránt. Ha mutatkozik egyáltalán.

Mi folyik New Yorkban? – kérdezheti az olvasó, hiszen napjainkban a tőzsdei bevezetés előtt (leszámítva az Uber részvényeket) épp ellenkező trendet, folyamatos felértékelődést figyelhettünk meg a tőzsdére lépő cégeknél, amit aztán gyakran követett az első napokban további drasztikus árrobbanás. Mi a baj a WeWork részvényekkel, hogy a januárban még 47 milliárd dolláros teljes cégértéket feltételező értékelés mellett alaptőkét emelő Softbank ma döbbenten nézheti, hogy még be sem került a tőzsdére a WeWork, és már felét sem éri nyolc hónappal ezelőtti befektetése. Ahogy az elmúlt napokban, hetekben és hónapokban az amerikai pénzügyi sajtó ismerkedik a WeWork kibocsátásának a paramétereivel, úgy látnak napvilágot Adam Neumann cselekedetei, amik a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetők befektetőbarátnak.

A WeWork árbevétele impresszíven nő, ahogyan az elmúlt 9 negyedév adata azt mutatja. A gond csak az ezzel, hogy szinte ugyanilyen ütemben nőnek a cég üzemi veszteségei is:

Önmagában a veszteséges működés tényével napjaink technológiai és közösségi-megosztási kibocsátásait nézve alapvetően nem lenne probléma, a gond annak a mértékével van. A cég költségei ugyanis brutálisan nőnek. Csak egy példa erre a marketing és értékesítési költségsor, amely az árbevétel 10%-át tette ki 2016-ban és az idei első félévre 21%-ra nőtt.

Most pedig nem árt a teljesség igénye nélkül megnézni néhány kulcsfaktort, ami miatt a potenciális befektetők és a szaksajtó is vészharangot kongatják a WeWork részvényekkel kapcsolatban:

  • Már maga a cégnév is problémás. Adam Neumann a „We” névhez köthető védjegyeket kiszervezte egy saját cégébe majd eladta ezeket 6 millió dollárnyi részvényért a WeWork számára. Ezt a tranzakciót később visszacsinálták.
  • A cég a „megemeljük a világ tudatosságát” szlogennel is folyamatosan azt igyekszik sulykolni a befektetői társadalom felé, hogy a „The We Company” egy technológiai cég. Ez nem igaz, a WeWork egy ingatlancég, ami hosszútávra bérel irodahelyiségeket és rövidtávra adja azokat bérbe tovább.
  • Júliusi hírek szerint Adam Neumann 700 millió dollárnyi WeWork részesedését váltotta készpénzzé részvényértékesítésen és adósságvállaláson keresztül, ami szokatlanul nagy összeg egy startup vezetőjétől vállalkozása nyilvános kibocsátása előtt. Hasonló IPO előtti értékesítéseket láthattunk (jóval kisebb értékben) a Zynga, Groupon, Snap és Slack vezetőitől, azóta nem ezek a papírok a tőzsde üdvöskéi…
  • A „közösség” szócska 150 alkalommal szerepel a cég kibocsátási tájékoztatójában, miközben Adam Neumann nemrég kapott 362 millió dollárt kölcsön a cégtől 2,89%-os kamat mellett. Mindeközben a kibocsátási tájékoztató aláírói, a UBS, a JPMorgan Chase és a Credit Suisse 500 milliónyi hitelkerettel állnak Neumann rendelkezésére. A cég által adott hitelt Neumann augusztusban visszafizette.
  • Mindeközben Neumann a 20-szoros szavazati joggal bíró B és C kategóriás részvényeivel a kibocsátás után is teljes szavazati kontrollal fog bírni a társaság fölött.
  • Négy ingatlant maga Adam Neumann ad bérbe a WeWork-nek, ami szintén nem egy szokásos üzleti gyakorlat.
  • A cég 2014-es pénzügyi terve szerint már masszívan nyereségesnek kellene lenniük, csak a veszteségeik nőnek. Mindeközben a WeWork azt kommunikálja, hogy nem veszteséges, csak befektet. Még az egyik 2015-ös alaptőkeemeléskor nyilatkozta azt Neumann, hogy már nem vár további tőkeemelést a leendő IPO előtt. Azóta 9 milliárd dollárt tettek be különböző befektetők a cégbe.
  • A cég által alkalmazott könyvelési módszerre nem elég kifejező a kreatív könyvelés szókapcsolat. Bár a WeWork a korábbi kötvénykibocsátási tájékoztatóiban még használt „közösséggel kiigazított EBITDA” kalkulációiról már leszokott, még mindig olyan módszertanokat használ, amelyek nélkül a társaság számai még rosszabbul néznének ki.

Az imént felsorolt példák kiválóan mutatják meg a WeWork vállalatvezetési módszereit,  a cég működésébe kódolt érdekütközések száma hatalmas. Az érdekkonfliktusok számával egyenes arányban kerül be egy cég kibocsátási tájékoztatójába a „related party” kifejezés. A WeWork esetében ez több mint 100 alkalommal szerepel – a Lyft-nél 28, az Ubernél 7 helyen tűnt fel.

Nem gondoltam volna az autómegosztó cégek (Lyft, Uber) kibocsátásai után arra, hogy ilyet kell leírnunk ezen a blogon, de látható, hogy a WeWork-höz képest az Uber kalkuttai Teréz Anyaként viselkedik a befektetőivel.

Hiába pumpálják immár 11 éve a jegybankok a pénzt, süllyedhetnek tovább a negatív hozamok, kereshetnek akármekkora további kockázatot a befektetők, van egy határ, ami már ebben a mostani világban is megfekszi a potenciális invesztorok gyomrát. A 2019-es elsődleges részvénykibocsátási őrületben tudhattuk, hogy nem a Máltai Szeretetszolgálat keres majd befektetőtársakat, ám a WeWork esetében már a kibocsátás előtt kiboruló csontvázak száma így is meglepő.

Felgyorsult világunkban így értékelődött át a WeWork szinte az egyik napról a másikra 47 milliárd dollárról 20 milliárd dollár alá.

A HIRTELEN MEGTÖRTÉNT ÁTÉRTÉKELŐDÉS PEDIG MÁR A MÚLT HÉT VÉGÉN LASSAN ELKEZDTE MEGFERTŐZNI AZ AMERIKAI PIAC TECHNOLÓGIAI SZEGMENSÉNEK EXTRÉM ÁRAZÁSON FORGÓ PAPÍRJAIT.

Tegnapra pedig már komoly járvány tört főleg a szoftvercégek és az idei nagyhozamú IPO-papírok kereskedésében.

A felületes szemlélő egy klasszikus nullás napot láthatott a tegnapi, szeptember 9-i kereskedésben, amennyiben csak a vezető indexekre nézett rá (Dow: +0,14%, S&P 500: -0,01%, Nasdaq Composite: -0,19%). Mindeközben az idei árbevételük nemritkán 20-szorosára értékelt szoftvercégek piacán igazi szeparált mészárlás zajlott le. Az alábbi 11 szoftvercég szenvedett el 7%-osnál nagyobb esést:

Az idei kibocsátású (és augusztus közepéig több esetben szárnyaló) papírok sem úszták meg szárazon, közülük az alábbi 7 részvény esett 7%-nál nagyobb mértékben:

Az eséseket kimagasló forgalom kísérte. A nap első felében a kijáratot kereső befektetők masszívan szétverték az árakat, amit később némi megnyugvás és jellemzően a napi mélypontok felett néhány százalékkal bekövetkezett záróárak követtek.

Egyetlen grafikonként álljon itt a CrowdStrike (CRWD) nevű felhőalapú internetes biztonsággal foglalkozó cég chartja a júniusi IPO óta (napi gyertyák):

A kék karikával jelölt 34 dolláros kibocsátási árhoz képest azonnal duplázott az árfolyam, majd onnan száguldott tovább augusztus közepéig. Azóta csak esni bír és az utolsó két nap árfolyamalakulása után (zöld téglalap) az átlagos vevő már veszteségben van.

A WeWork viselt dolgainak a napvilágra kerülése villámgyors realitásellenőrzésre késztette a befektetőket az idei év mániákusan emelkedő részvényeiben. Ahogy láthattuk, tegnap meg is fertőzte ezeket a papírokat a WeWork vírus. Hogy tovább fertőz-e a technológiai szektorban, vagy sikerül „karanténba” zárni ezeket a papírokat, az elkövetkező napok nagy kérdése lesz.

A bejegyzés trackback címe:

https://concorde.blog.hu/api/trackback/id/tr715060154