Jeff Bezos nélkül nincs távmunka

amazon_nelkul_b.jpg

15 éve tart a vállalati világ beköltözése a felhőbe. Ha nem így lenne, egészen másképp alakult volna az idei tavaszunk.

2020 tavaszán hússzorosára emelkedett a Zoom videóforgalma. A januári 10 milliárd percnyi videóhívás áprilisra 200 milliárdra nőtt. Egy vállalat működési kereteinek két hónap alatti hússzoros robbanása gyakorlatilag bármely iparágban nyugodtan tekinthető lehetetlen feladatnak.

A Zoom mégis minimális fennakadásokkal megoldotta.

A MUTATVÁNY NEM LETT VOLNA LEHETSÉGES AZ AMAZON NÉLKÜL.

Zoom az Amazonon

Legutóbbi negyedéves teljesítménye kapcsán a Zoom így fogalmazott: “Amikor a járvány miatti válság elkezdődött, a saját szervereinket nem tudtuk kellően gyorsan bővíteni, hogy kezelni tudják a példátlan forgalombővülést. Szerencsére azonban támaszkodhattunk a nagy felhőszolgáltatókra. Hosszú távú partnerünk, az AWS (Amazon Web Services) és vezérigazgatója, Andy Jassy gyakorlatilag azonnal reagáltak, és lehetővé tették a helyzet kezelését. Miközben a felhasználói aktivitás tovább nőtt, és nem nagyon tudtuk megítélni, még meddig tovább, az AWS gyorsan tudott segíteni, és mindig biztosította a további hiányzó szerverkapacitást. Előfordult, hogy napokon keresztül több ezer szervert bocsátottak rendelkezésünkre.”

A vírus egészen biztosan az Amazont is meglepte. A felhőszerverek iránti igény robbanása viszont nem.

15 éve dagad a felhő

A három legnagyobb felhőszolgáltató, az Amazon, a Google és a Microsoft együtt 350 milliárd dollárt fektettek be az eszközeikbe az elmúlt 20 évben, és ebből 140 milliárdot az elmúlt két évben (140 milliárd dollár nagyságrendileg a teljes magyar GDP). Természetesen nem csak a felhőszolgáltatás mögötti infrastruktúrába ruháztak be, hiszen mindhárom társaság sokszínű üzletmenettel rendelkezik, de az összegek nagyságrendje jól jelzi a beruházások mögötti nagyon határozott víziót és elkötelezettséget.

Az Amazon 2006-ban, a Google 2008-ban, a Microsoft 2010-ben indította el felhőszolgáltatását. Legendás a piacon az Amazon szolgáltatásának a kezdete, amely úgy indult, hogy 2000-2001 környékén a társaság nem talált olyan szolgáltatót, amely megbízhatóan ki tudta volna szolgálni a globálisan és nagyon gyorsan terjeszkedő operációjának szerverigényét. Az Amazon ezért inkább megépítette azt saját magának, majd a rugalmasan skálázható felhőkapacitást belső szolgáltatásként elérhetővé tette minden amazonos üzletág számára, végül pedig piacra dobta önálló termékként is, amellyel azóta is globális piacvezető.

Egy másik történet, ami erről beugrik, az a Cisco 1999-2000-es szárnyalása az internetes buborék idején. A társaság piacvezető volt a vállalati számítógép-hálózati eszközökben, a részvénypiac pedig azt várta, hogy a 2000-es években a világon minden vállalat felköltözteti a működését globális adathálózatokra, amiből a Cisco természetesen óriási pénzt csinál majd. A részvényárfolyam 1999-2000 során két év alatt nyolcszorozott, a vállalat piaci kapitalizációja a csúcson elérte az 550 milliárd dollárt, amivel a világ legértékesebb tőzsdei vállalatává vált.

A részvénypiaci közösség azonban egyszerre volt kiváló látnok és rossz befektető. A vállalatok idővel valóban elkezdték a teljes működésüket áttelepíteni globális adathálózatokra, azaz valóban elkezdtek beköltözni a felhőbe, és mára már dollár százmilliárdos nagyságrendű éves árbevételt és egészen biztosan legalább hasonló nagyságrendű részvényesi értéket teremtettek a felhőszolgáltatók számára.

Az átállás azonban nem a 2000-es, hanem csak a 2010-es években gyorsult be, a nyertese pedig nem a Cisco lett, hanem a 2000-ben még leginkább csak könyvekkel kereskedő Amazon, az akkoriban lomha öregúrnak tűnő Microsoft és a 2000-ben még szinte ismeretlen kisvállalat, a Google. A Cisco 2000-es eszement árfolyama és piaci kapitalizációja végül kiváló iránymutatónak bizonyult, de a sikeres befektetéshez nagyon kellett a helyes időzítés és az erőteljes diverzifikáció.

Amazon nélkül nincs távmunka

15 éve kezdődött a felhőforradalom, de az üzletmeneteket felforgató hatását talán most tavasszal érzékelhettük először igazán látványosan. 15 évvel ezelőtt a Zoom (ha létezett volna) egészen nyilvánvalóan képtelen lett volna ilyen gyorsan, ekkora többletkapacitást hadrendbe állítani.

De még ha lett volna rá pénze és elég szakembere, hogy nagyon gyorsan, nagyon sok szervert üzemeljen be, akkor sem tette volna ezt meg, hiszen egészen biztosan üzletileg értelmetlen lett volna meghússzorozni a kapacitásokat egy alig néhány hétig, esetleg néhány hónapig tartó keresletrobbanás érdekében. Nem indíthat mindenki AWS-t a fölös szerverein.

A 2020 tavaszi csodának csak az egyik oldala volt az, hogy a Zoomhoz hasonló szolgáltatók korábban elképzelhetetlen méretben és sebességgel tudták bővíteni a kapacitásaikat. A csoda másik oldala pedig az, hogy ezek a kapacitások rendelkezésre álltak, mert a felhőszolgáltatók kiépítették őket az elmúlt években. Az Amazont és a Microsoftot is érte olyan kritika a múltban, hogy fölös szerverkapacitásokat építenek ki, de makacs módon nem csökkentették a beruházásaikat, és ez most látványosan kifizetődőnek bizonyult.

(A cikk először a Forbes.hu-n jelent meg, 2020. július 20-án. Címlapkép: Clodagh Kilcoyne / Reuters)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.

A bejegyzés trackback címe:

https://concorde.blog.hu/api/trackback/id/tr616039752