Mi történik akkor, ha hatalmas kereslet találkozik egy gyakran mesterségesen alacsonyan tartott kínálattal? Természetesen elmozdul az ár fölfelé. Akár szinte elképzelhetetlen módon. A Tilray nevű kanadai marihuána részvény kibocsátásának a körülményei nagyon kedveznek mind a mai napig egy gyilkos tőzsdei árfolyamrobbanásnak. Közben egy napra beszállt az őrületbe a Nio is, amit a kínai Teslaként emleget a tőzsde népe. Amikor idővel rendeződnek a keresleti és kínálati viszonyok, akkor persze jöhet a kijózanodás, ahogy azt a Twitter 2013-as és a GoPro 2014-es tőzsdei bevezetése után láthattuk.
A fiatal közgazdászhallgatók már az első órákon igyekeznek megtanulni a kereslet-kínálat viszonyainak törvényszerűségeit. A részvények és ezáltal az indexek mozgásait is döntően befolyásolják a részvénykeresletet és a részvénykínálatot alakító tényezők. Relatíve gyakran előfordul az a helyzet, hogy valamilyen speciális keresleti vagy kínálati tényező hetekre, hónapokra, sőt akár évekre is eltérítse és akár drasztikusan eltérítse az árfolyamokat az alapvető fundamentumoktól.
Kevés jobb lehetőség van az ilyen speciális esetek tanulmányozására, mint a friss tőzsdei bevezetések (IPO, initial public offering) utáni hetek és hónapok kereskedési helyzetképe.
AZ ELMÚLT KÉT HÓNAP IGAZI SZUPERSZTÁRJA AZ AMERIKAI PIACON A KANADAI ORVOSI (ÉS HAMAROSAN REKREÁCIÓS) MARIHUÁNA TERMESZTŐ CÉG A TILRAY (TLRY). A 17 DOLLÁROS KIBOCSÁTÁSI ÁRHOZ KÉPEST 40 KERESKEDÉSI NAPRA VOLT SZÜKSÉG AZ ÁRFOLYAM HÉTSZEREZÉSÉHEZ!
Az alábbi grafikonon a Tilray rövid, de karakteres tőzsdei pályafutása látható:
Az elmúlt negyedévben még kevesebb mint 10 millió dollár volt a cég árbevétele, ennek ellenére a tegnapi záróárral számolva a tőkepiac 11,2 milliárd dollárra értékeli a Tilrayt. Hogyan száguldhat ekkorát a részvényár? Normális dolog ez, vagy van valami bűvészmutatvány a tőzsdei teljesítmény mögött? Az ördög a részletekben rejlik.
Pump and dump
A jól menedzselt kibocsátásoknál nem ritka a klasszikus „pump and dump” árfolyamalakítás, ami természetesen a részvényeket a tőzsdére bevezető tulajdonosi csoport érdeke.
EZEKBEN AZ ESETEKBEN KIS KÖZKÉZHÁNYAD MELLETT NÉHÁNY HÉT ALATT ELŐSZÖR AZ ÉGBE LÖVIK AZ ÁRFOLYAMOT, MAJD AZ EZT KÖVETŐ KIJÓZANODÁS SORÁN A BENNFENTESEK ESŐ, DE MÉG MINDIG MAGAS ÁRAKON TUDJÁK TERÍTENI A RÉSZVÉNYEIKET A JOBB SORSRA ÉRDEMES KISBEFEKTETŐKRE.
Ez egy teljesen legális kereskedési praktika, ahol a kibocsátást követő hetekben extrém kínálati hiány, és ezáltal a túlkereslet által felhajtott árak jöhetnek létre. A Tilray júliusi kibocsátása az iskolapéldája ennek, az alábbi okok miatt:
- A rekreációs marihuána használata idén október 17-től legális a 36 millió lakosú Kanada egész területén. Ez óriási bevételnövekedéssel fog járni az „iparágnak”.
- A tőkepiacon alig van elérhető kannabisz-részvény, a dologban fantáziát látó befektetők nem találnak befektetési lehetőségeket.
- Az alkoholipari és üdítőgyártó cégek is védekezni próbálnak az új fenyegetéssel szemben, ezért ők is igyekeznek bevásárolni magukat a különböző füves vállalatokba.
- A Tilraynek 83 millió részvénye volt a kibocsátás előtt. Összesen 9 millió részvényt adtak el 17 dolláros árfolyamon a 2018. július 17-ei napon.
- A teljes 92 milliós részvényállományból 17 millió darab jelenleg a közkézhányad, maximum ennyi papír forog a Nasdaq platformján most. Ebből 8 millió darab egy korábbi befektetői csoport kezében van. Róluk nem tudni, hogy adtak-e el már ebből. Lehet, hogy csak 9 millió darab a tőzsdén elérhető mennyiség. Ez még a mostani árral is maximum 2 milliárd dollárnyi részvénykínálat.
- Az a befektető, aki szeretné átpozícionálni a „függőségi portfólióját”, nem talál a tíz és százmilliárdos cégértékű alkoholipari vállalatokból történő részvényeladásaival szemben megvásárolható marihuána részvényt.
- A piaci szereplők egy része már 40-50-60 dolláron is rettenetesen túlértékeltnek tartotta a Tilray részvényeket. Ők az augusztus 31-ei riport szerint már 3,5 millió részvényt megshortoltak.
Ebből a hét pontból látszik az, hogy a kereslet óriási, míg a kínálat szinte nulla. Létrejött az igazi shortos pokol a papírban.
MEDDIG MEHET FEL AZ ÁR? BÁRMEDDIG, HA KEGYETLEN ÉS STABIL KEZEKBEN VANNAK A PAPÍROK. EKKOR ÓRIÁSI BAJBAN VAN AZ, AKI ELLENÜK MEGY. ÖSSZEESHET AZ ÁR BÁRMELYIK PILLANATBAN? TERMÉSZETESEN IGEN, HA A SZÁZALÉKOSAN ELKÉPESZTŐ, ÁM MINDEDDIG REALIZÁLATLAN PROFITOT ELKEZDIK REALIZÁLNI A RÉSZVÉNYESEK.
Nem győzöm itt eléggé hangsúlyozni azt, hogy ennek a részvénynek a kereskedését semmilyen irányban senkinek sem javaslom. Ez jelenleg az egész Nasdaq legtűzforróbb papírja.
Ősrobbanással lépett piacra a kínai autógyártó
Ha valaki mégis unalmasnak találná véletlenül a Tilray részvényeket, akkor felüdülésként érkezhettek számára a kínai elektromosautó-gyártó a Nio (NIO) amerikai piacra bevezetett részvényei. A Niohoz képest a Tesla (TSLA) egy komoly történelemmel rendelkező tradicionális autógyártó. A kínai vállalat 7 millió dollár árbevételre tett szert 2018 első félévében, miközben 502 millió dollár veszteséget realizált. A cég 160 millió részvény 6,26 dolláron történő kibocsátásával emelte 1 milliárd dollárral az alaptőkéjét múlt kedden. Az eddig eltelt négy kereskedési nap olyan jelenséget hozott, mint a csillagászatban az ősrobbanás. A négy nap alatt 454 millió részvény cserélt gazdát. Az árfolyam alakulása 10 perces gyertyákkal ábrázolva a következő volt:
A zöld nyíl a múlt pénteki napon belüli (kis híján) duplázást mutatja. A kék nyíl pedig a másnap 22 perc alatt bekövetkező 33%-os esést. Mélyvíz, csak úszóknak!
Nem először, és aligha utoljára
Arra pedig, hogy mi történik akkor, amikor a kibocsátást követő speciális kereslet-kínálati visszaállnak a rendes kerékvágásba, álljon itt két példa, a Twitter (TWTR) és a GoPro (GPRO) 2013-as és 2014-es tőzsdei megjelenéséről.
A Twitter részvények elsődleges kibocsátására 2013. november 6-án került sor 26 dolláros árfolyamon. Az 570 millió részvényből 70 millió darab került piacra. Az időzítés tökéletes volt, hiszen a megelőző négy hónapban a Facebook (FB) részvényeinek az ára duplázott. Az alacsony közkézhányad miatt mindössze 8 hétre volt szükség ahhoz, hogy az árfolyam 74 dollár fölé menjen. Ezt a Twitter 2013. novembere és 2016 júniusa közötti heti chartján zöld nyíl jelöli:
A kijózanodás első hulláma innen 19 hét alatt visszaküldte az árat a kibocsátási szint közelébe (kék nyíl). Utána kevesebb, mint két év alatt az ár még innen is lefeleződött (narancs nyíl).
A Gopro 17,8 millió részvényt vezetett be a Nasdaq platformjára 2014. június 26-án. Az összesen valamivel 100 millió darab fölött lévő részvénymennyiség maradékára 180 napos eladási moratóriumot vállaltak az eladók, azaz egy féléven át nem jöhetett új kínálat a piacra. Az árfolyam 2014 júniusa és 2017 júniusa között az alábbi módon alakult heti gyertyákkal:
A zöld nyíl a kis közkézhányad (azaz kis kínálat) mellett 16 hét alatt kialakuló négyszerezést jelöli. A kék nyíl pedig a 2015. augusztusa és 2016 januárja között 65 dollárról 9 dollárra eső árat.
Mind a Twitter, mind pedig a GoPro esetében a bevezetés utáni szárnyalás a piacon lévő szűk részvénymennyiségnek volt köszönhető. Amint az összes elérhető részvény a piacra került, jött az árak rendeződése. Meg kell itt említeni természetesen, hogy rengeteg olyan kibocsátás is volt – ezúttal kisebb kapitalizációjú, kevésbé ismert, jellemzően technológiai papírokat hozok példaként –, ahol nem csak néhány hétig tartott az árfolyamok emelkedése (ROKU, OKTA, SFIX). És van sok a Twitterhez és a GoProhoz hasonló példa is (ACIA, SHAK, PI). Illetve van olyan is, ami már megjárta oda-vissza Tolnát és Baranyát (TWLO, ONCE).
