A biotechnológiai cégek egy jelentős része igazi vadnyugati üzleti modellt üzemeltetett a 2010-es évek első felében. Pechjükre aztán a 2016-os elnökválasztás előtt a politikusok kereszttűzébe kerültek. Egyetlen Hillary Clinton tweet és az azt követő kétoldali politikusi támadások évekre alulteljesítővé tették a biotechnológiai és hagyományos gyógyszercégek részvényeit. Vajon melyik szektor kerül a 2020-as kampányban a politikusok kereszttűzébe? Lehet, hogy a technológiai óriások máris ott vannak?
„Az árak égbe emelése, amilyen például ennél a speciális gyógyszernél történt felháborító. Holnap leteszek egy tervet az ilyen esetek kezelésére.”
Az alábbi mondatokat Hillary Clinton írta ki a Twitterére még 2015. szeptember 21-én. Az üzenet a Daraprim nevű, akkor 62 éve forgalmazott gyógyszer áremelésének szólt. A toxoplazmózis és az AIDS kezelésére is használt gyógyszer egy tablettájának az árát ekkor emelte meg 13,5 dollárról 750 dollárra (nem elírás) egy biotechnológiai start-up cég, aki megszerezte ennek a szernek az árusítási jogait.
A biotechnológiai iparágban igazi vadnyugati világ tombolt ekkoriban. A cégek elképesztő felvásárlásokat valósítottak meg. Az új gyógyszereket piacra dobó kisebb vállalatokra csípőből tüzeltek a nagyobbak, sokszor hitelből az utolsó tőzsdei ár felett akár 50-100%-kal felvásárolva a részvényeket. Amint megszerezték a felvásárolt céget, máris emelték a kinézett és megszerzett gyógyszer árát a csillagos égbe. A betegek pedig nem tehettek más, fizettek. A befektetők számára ez 2011 és 2015 között pedig olyan volt, mint a malom nevű játékban a csiki-csuki. Ha kisebb részvényük volt, azt előbb-utóbb felvásárolták fantasztikus áron, a nagyobb cégek pedig elképesztő ütemben tudtak növekedni, amit szintén díjazott a piac. A Nasdaq biotechnológiai indexe 2011 és 2015 nyara között heti gyertyákkal így mutatott:
A 4,5 ÉVES IDŐSZAK ALATT A BIOTECHNOLÓGIAI INDEX 124%-KAL TELJESÍTETTE FELÜL AZ ÖNMAGÁBAN IS SZÁGULDÓ TECHNOLÓGIAI INDEXET.
A Hillary Clinton által kitwittelt, több, mint ötezer százalékos áremelés volt az, ami aztán végleg kivágta a biztosítékot a politikusoknál is. A biotechnológiai és a hagyományos gyógyszercégek ezzel bekerültek a politikusok látóterébe és szignifikáns kampánytémává váltak. Donald Trump azóta is igyekszik ütni-vágni a gyógyszercégeket, és folyamatosan alacsonyabb gyógyszerárakat követel.
„A Merck Gyógyszergyár élen jár a magasabb és magasabb gyógyszerárak alkalmazásában, mialatt elviszi a munkahelyeket az USA-ból. Tessék visszahozni a munkahelyeket és CSÖKKENTENI AZ ÁRAKAT.”
Ez a Twitter-üzenet 2017. augusztus 14-én látott napvilágot, de már a kampányban is folyamatosan támadta a gyógyszergyártókat a regnáló elnök. Tőkepiaci szempontból persze az érdekes kérdés az, hogy miképpen alakult a (hagyományos) gyógyszerindex és a biotechnológiai index a 2015-ös nyárvége óta. Referenciaként először nézzük a széles piac alakulására az S&P 500 index heti chartját 2015 elejétől napjainkig:
A gyógyszerindex hasonló időhorizonton:
A biotechnológiai index hasonló időhorizonton:
A grafikonok önmagukért beszélnek. A teljes gyógyszerszektor megkapta a 2015 végi és 2016-os politikai mélyütést. A gyógyszerárak és a biotechnológiai cégek praktikái a viták kereszttűzébe kerültek, ami erodálta a profittermelő képességet és a vállalatokba vetett befektetői hitet. A gyógyszerindexnél az Eli Lilly (LLY), a Merck (MRK) és a Pfizer (PFE) extraklasszis 2018-as áremelkedése kellett ahhoz, hogy az index visszajöjjön a 2015-ös csúcsok szintjére. A biotechnológiának még ez sem sikerült. A szektorindex most 42%-nyi piaci emelkedés után még mindig a Hillary Clinton tweet előtti szinten áll.
Az amerikai politikai élet napjainkban, még több mint másfél évvel a 2020-as elnökválasztás előtt kezd felfokozódni. A 2018. novemberi kongresszusi választások után a két párt már bele is kezdett egy hosszú és gyilkos kampányba, aminek lesznek olyan tőkepiaci áldozatai, mint amilyenek a biotechnológiai cégek voltak 2015-ben és 2016-ban.
VÉLEMÉNYEM SZERINT A KAMPÁNY EGYIK VEZETŐ TÉMÁJA A NAGYON GAZDAG TECHNOLÓGIAI CÉGEK ÉS VEZETŐIKNEK A SZEMBEÁLLÍTÁSA LESZ AZ EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA ÉLŐ AMERIKAI KÖZÉPOSZTÁLLYAL.
Aki ezt nem hiszi, az látogassa meg Alexandria Ocasio-Cortez 29 éves demokrata kongresszusi képviselő hölgy Twitter-oldalát egy röpke húsz percre. Az amerikai politikai életbe üstökösként berobbanó Ocasio-Cortez 70%-os marginális adóráta-ötletét Michael Dell, Jeff Gundlach vagy Bill Gates kommentálja. Pár napja az Amazon is többek között az ő ellenkezésével indokolta a New Yorkba tervezett második főhadiszállásának az elvetését.
Az Amazon és a céget vezető Jeff Bezos látszik leginkább harapófogóba kerülni a politikusok részéről. Donald Trump ellenszenve az Amazonnal, a vezetőjével és a Bezos által birtokolt Washington Posttal már régről ismert:
„Ha az Amazonnak valamikor tisztességes adót kell majd fizetnie, akkor a részvényeinek az ára be fog szakadni és összemorzsolódik, mint egy papírzacskó. A Washington Post csalás menti meg” – véleményezte az elnök az Amazon adózását még 2015 végén. Ami újdonság, az a demokrata részről érkező aktuális tűz a cég irányába. Bernie Sanders 2019. február 13-án twittelte a következőt:
„Az Amazon 16,8 milliárd dollár profitra tett szert az elmúlt két évben, de NULLA szövetségi adót fizetett. A mi munkánk: rábírni a nagyvállalatokat a fair részük megfizetésére az adózásból, mert így tudjuk újraépíteni az eltűnőben lévő középosztályt.”
Alexandria Ocasio-Cortez február 15-én „válaszolt”:
„Az Amazon 0 dollár adót fizet a 11+ milliárd dollárnyi profitja után. $0 az iskoláknak. $0 a tűzoltóknak. $0 az infrastruktúrára. $0 a kutatásra és az egészségügyre. Miért kaphatnak milliárdokat a közösségtől azok a vállalatok, akik nullával járulnak hozzá a közterhekhez?”
Az Amazonnak persze a korábbi évek veszteségelhatárolása miatt van adózási tartaléka, ám a fő kérdés nem ez. A vezető tech-cégek eddig politikai kampányban még nem voltak szem előtt. Ezek a vállalatok óriásit nőttek az elmúlt három évben. Többen megkétszerezték-háromszorozták a piaci kapitalizációjukat. Egyértelműen megállapítható az, hogy szemben a 2015/16-os időszakkal, a behemót technológiai vállálatok (Apple, Microsoft, Google, Amazon, Facebook) olyan szinten kerültek a lakossági és a politikai szféra „érdeklődési körébe”, ami korábban példátlan volt.
SIMÁN ELKÉPZELHETŐNEK TARTOM PÉLDÁUL AZT, HOGY AMI 2015-BEN, 2016-BAN VAGY 2017-BEN MÉG TELJESEN PRUDENS ÉS NORMÁLIS ADATGAZDÁLKODÁS VOLT A TECH-CÉGEK RÉSZÉRŐL, AZ 2020-BAN MÁR ADATLOPÁS ÉS ADATTOLVAJLÁS LESZ.
A 2018 végi és 2019 eleji piaci reakciókat nézve érdekes kép tárul a szemünk elé. Az alábbi grafikonon a 2018-as index- és részvényárfolyamcsúcsok utáni karácsonyig tartó zuhanás eddigi százalékos korrekcióját láthatjuk:
Míg az S&P 500 mostanra szuperszónikus 2019-et produkálva 74%-át ledolgozta a 2018 végi esésének, addig a vezető technológiai óriások 40-45% körüli korrekciót tudnak csak produkálni. Ez egy igen komoly viselkedésváltozás. A 2016 és 2018 közötti három évben egy esés ekkora korrekciójánál több papír már új csúcson volt…
Lehet, hogy a befektetők már a politikusi kereszttűztől félnek?
(Fotó: Max Pixel. a cikket először a G7 gazdasági portál közölte, 2019.02.21-én)
