Ugyan az idei évben a bázishatás miatt borítékolható, hogy a drágulás üteme lassulni fog, de éves szinten még így is 16 százalék körül alakulhat az infláció, hosszabb távon pedig még több a kérdőjel, hangzott el a Concorde pénteki sajtóreggelijén, ahol Gyurcsik Attila az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a globális tőkepiaci helyzetről, Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője pedig a magyarországi helyzetről beszélt részletesen.
Gyurcsik Attila szerint az infláció a korábbi várakozásoknál tartósabbá vált, a befektetési piacot pedig annak a dilemmája határozza meg, hogy a drágulás üteme hogyan alakul. Ebben a kérdésben azonban még jó darabig nem fogunk tisztán látni.
A feldolgozóipar recesszióban van, és a kamatemelések hatására az ingatlanpiac is zuhanni kezdett. A szolgáltató szektorban azonban továbbra is erős a kereslet, a munkaerőpiac pedig feszes, az USA-ban például kétszer annyi a betöltetlen álláshely, mint amennyi munkanélküli. Mindez nehezíti, hogy a jegybankok korábbi inflációs célszámaikhoz térjenek vissza, az a piaci várakozás, miszerint a Fed már idén kamatcsökkentésbe kezdhet, túlzottan optimista lehet.
A létszámhiánnyal küzdő magyarországi munkaerőpiacon a helyzet még kevésbé rózsás, a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságban az ár-bér spirál jelei is látszanak, és ez nem segíti az infláció mederbe terelését.
Jobbágy Sándor szerint a kormányzat képviselői által célként emlegetett egyszámjegyű infláció elérése az idei év végére gazdaságtörténeti bravúr lenne.
Ugyan nyáron valóban elindulhat az infláció mérséklődése, ehhez egyrészt számos tényező szükséges – például tartósan erős forint – másrészt komoly veszély, hogy idén inkább a bázishatás miatt nyerhetünk csatát, valójában az infláció évekig magas szinten ragad. Érdemi recesszió nélkül pedig aligha számíthatunk arra, hogy visszatérhetünk a korábbi 2-3 százalékos szintekre.
Az infláció szempontjából a másik fontos kérdés, hogy az MNB és a kormány milyen lépéseket tesznek, a kormány növekedési céljai és ezt támogató intézkedései ugyanis jelenleg rendre nehezítik, hogy például a 18 százalékos kamaton keresztül a jegybank megfelelő mértékben hűteni tudja a gazdaságot az árstabilitás elérése érdekében. És természetesen kiemelt jelentőségű, hogy az energiaárak hogyan alakulnak: tavaly Magyarország energiaköltsége az ötszörösére nőtt, ha az energiaárak stabilizálódnak, annak széleskörű hatása lehet.
Le Phuong Hai Thanh az elemzési üzletág vezetője a beszélgetésen elmondta, a BUX értékeltségét csak a török és orosz piac múlja alul, mindez aligha független a hazai szabályozói környezettől és az uniós pénzek körüli bizonytalanságoktól. A különadók kivezetése biztosan kedvezően hatna az érintett részvények megítélésére, összességében viszont leginkább a makrokörnyezet befolyásolja, hogy a magyar tőkepiac milyen értékeltségi szintre kerül a jövőben. Az európai iparban viszont megítélése szerint komoly befektetési lehetőségek vannak, az energetikai és hadiipari fejlesztések ugyanis felpörgethetik a gazdaságot. A régión belül Lengyelország és Románia lehet a legvonzóbb célpont.
A sajtóbeszélgetésről tudósított a forbes.hu, a privátbankár.hu, a hvg.hu, a portfolio.hu, a pénzcentrum.hu és a vg.hu is.
(Borítókép: munkaerőhiánnyal küzdő gazdaság, forrás: MTI)
