A befektetők hajlamosak a részvények esetében túlságosan az árfolyam mozgásra fókuszálni, adott esetben spekulálni, amikor a részvényre, mint befektetésre gondolnak. Ez a növekedési részvények esetében érthető is, hiszen ezek a gyorsjelentések, bejelentések, tőkepiaci turbulenciák vagy rallyk hatására valóban jelentős mozgásokat tudnak produkálni. Azonban minden évben tavasszal eljön a magas osztalékot fizető részvények ideje. A cégek általában február-március folyamán jelentik be, hogy 2-3 hónap múlva mekkora kifizetés várható az előző évi teljesítményük alapján. Az osztalékrészvényekre azért is érdemes figyelni, mert ezek akár éves szinten stabilan magasabb hozamot tudnak hozni a befektetőknek, mint akár egy vállalati kötvény.
Kizsigereli a Deutsche Telekom a kisrészvényeseket
Az elmúlt három évben a DT 66 százalékos tulajdonosként elvitte a cash flow 87 százalékát, hazavitt 177 milliárd forintot. Ezzel szemben a kisebbségi részvényeseknek 27 milliárd jutott osztalékként. A részvényenként 27 forintos osztalék egyértelmű üzenet a kisebbségieknek: ne számítsanak arra, hogy a javuló teljesítményből arányosan részesedhetnek.
A hazai piacon jellemzően a Magyar Telekom (MTEL) és az ÁNY részvényeire szoktak a befektetők osztalékpapírként gondolni, és ezek idén is 5% feletti forintos hozamot ígérnek a befektetőknek. Az MTEL 470 forintos árfolyam mellett 25 forintot fizet majd, ami 5,3%-os, míg az ÁNY (régi nevén Állami Nyomda) 1375 forintos árfolyam mellett 80 forintos osztalékot fizethet, ami 5,75%-os osztalékhozamnak felel meg.
Akkor nem is zsigerel a Deutsche Telekom?
A múlt héten mutattuk be, hogy a Magyar Telekom jelentősen javuló nyereségessége, részvényenként a korábbi 40-50 forintos szintről 70 forintra emelkedett készpénztermelő képessége ellenére mindössze 27 forintos osztalékot fizet. Az elmúlt három évben a német anyavállalat – a magyar leánynak nyújtott korábbi hitelek visszafizetésének felpörgetésén, az eladósodottsági szint csökkentésén keresztül is – 177 milliárd forintot vitt ki a cégből, ezzel szemben a kisebbségeknek 27 milliárd jutott. A 27 forintos osztalék ugyanakkor a szektorban látható 5-6 százalék közötti részvényenkénti értékhez képest nem tűnik alacsonynak. A magyarázat abban rejlik, hogy a részvények árazása is jelentős részben az osztalékfizetési hajlandósághoz, mintsem a valódi teljesítményhez és a készpénztermelő képességhez igazodik – azaz hiába lenne az utóbbi szempontok alapján magasabb összegű osztalékra is lehetőség, ha ezt meglépné a cég, a részvényárfolyam is emelkedne, és az annak százalékos értékében kifejezett osztalék nem térne el nagyságrendileg a mostanitól.
Érdemes azonban körül nézni Európában is, hiszen a jelenlegi mínuszos eurós banki kamatkörnyezetben a befektetők még inkább keresik a pozitív hozam lehetőségét. Az elmúlt fél évben a banki részvények eladói nyomás alatt voltak, az árfolyamuk esett, így az osztalék, melyet nyár elején fizethetnek ki, arányaiban tovább nőtt.
A bankok közül a Societe Generale (8,15%), a Magyarországon is érdekeltséggel rendelkező Intesa Sanpaolo (CIB) (8,17%) vagy a BNP (6,58%) is kimagasló eurós osztalékhozamot kínál a befektetőknek. Aki a biztosítók közül választana, az AXA (6,43%) vagy az ING 6,03%-os osztalékhozamával számolhatnak. Hagyományosan magas osztalékfizető papírok a telekommunikációs cégek is, így az osztalékpapírokat előnyben részesítő befektetőknek érdemes az Orange Telecom (5,49%) a Telefonica (5,33%) vagy akár a Deutsche Telecom (5,2%) részvényeit is követni. Az autó szektor részvényei a dízelbotrány után pár évvel még mindig viszonylag nagy diszkonttal forognak, mely az esetleges büntetéseket, továbbá a növekvő fejlesztési és bérköltségeket is árazza. Ennek ellenére stabil osztalék fizető papírok, így a BMW (5,14%) és a Mercedest gyártó Daimler (6,01%) részvényei is kedvelt papírok a német tőzsdén, ha a befektető magas osztalékot fizető papírt keres.
