A nagyon szűkkörű és főleg a technológiai behemótok által generált 2023-as tőzsdei felfelé menetelésbe május eleje érdekes színfoltot hozott. Két régi ismerős is felbukkant az 52 hetes csúcsok listáján az 50-100 milliárd dolláros technológiai vállalatok közül. Az Uber és a Shopify, mint két fecske nem csinál bikapiaci nyarat, de egy apró, a bikák számára biztató dolgot jelent az erejük.
Az idei évben eddig 11 százalékkal emelkedő S&P 100 indexben (ez az S&P 500 index száz legnagyobb vállalatát tömöríti) elképesztően erős módon szóródik az egyes komponensek teljesítménye. Ennek az indexnek a legjobban teljesítő 12 tagja a következő (az emelkedés százalékos nagysága szerint rendezve): Nvidia, Meta Platforms, GE, Salesforce, AMD, Tesla, FedEx, Apple, Booking, Microsoft, Amazon és Alphabet (Google). Mind a hét 500+ milliárd dolláros piaci kapitalizációjú technológiai behemót rajta van a 2023-as év kiváló dolgozóit tartalmazó 12-es listán a maga 96 és 22 százalék közötti teljesítményével.
Valahol eddig az egész idei amerikai részvénypiaci emelkedésnek a fűtőanyagát is adja, hogy a legnagyobb indexsúlyú részvények kiválóan teljesítenek. Az érme másik oldalán viszont meg kell említeni a részvények maradék nagyjából 90 százalékát, amelyeknek egyáltalán nincs jó évük idén. Miközben a nagykapitalizációjú technológiát jól leképező Nasdaq-100 index eddig az idén 21 százalékkal, illetve az S&P 500 index 7 százalékkal emelkedett, addig az egyenlő súlyozású S&P 500 (itt minden részvénynek 0,2 százalékos indexsúlya van) mindössze 1 százaléknyi pluszt bír felmutatni. Még ennél is rosszabb a 2000 kisrészvényt tartalmazó Russell 2000 index teljesítménye, ami egy nagy nulla eddig az idén. Kísértetiesen hasonlít ebben az aspektusában a 2023-as év az 1972-esre, ami a törhetetlen ötvenekről (Nifty Fifty) híresült el a tőzsdetörténelemben:
Nifty Fifty – egy 1972-es sláger 2023-as újrafeldolgozása
Napjaink részvénypiaci helyzete sok mindenben hasonlít az 1970-es évek elejéhez. Akkor érdemi inflációcsökkenés mellett 77 százalékos részvénypiaci rally zajlott le az S&P 500 indexben. Közgazdász generációk sora hallott, olvasott vagy tanult a törhetetlen ötvenekről, a Nifty Fifty szárnyalásáról és bukásáról.
Amikor március elején halálspirálba került a Silicon Valley Bank, akkor az elmúlt negyven év történelmi mintái azt mutatták, hogy amennyiben nem lesz a 2008 szeptemberi Lehman Brothers és Washington Mutual páros neve által fémjelzett rendszerszintű pénzügyi turbulencia, akkor jó eséllyel jöhet egy kéthónapos tőzsdei emelkedés. A márciusi mélypontot 13-án érték el az amerikai indexek, ezáltal lassan lejár ez a két hónap. (A kéthónapos emelkedés 2007 tavaszán és 2008 tavaszán is bekövetkezett, az akkori New Century Financial és Bear Stearns problémahalmaz mellett.)
EBBEN A HELYZETBEN LASSAN MINDEN BEFEKTETŐNEK FEL KELL TENNIE MAGÁNAK AZT A KÉRDÉST, HOGY AZ A TŐZSDEI FELFELÉ MENET, AMI MÁRCIUS KÖZEPE ÓTA TART, AZ CSAK EGY BEAR MARKET RALLY VAGY PEDIG EGY ÚJ BIKAPIAC KEZDETI SZAKASZA?
Erre jó választ adni pillanatnyilag még nem lehet, van viszont egy olyan megfigyelési lehetőségünk, ami segíthet ebben a helyzetben. Ha ugyanis a kevés számú (de domináns) felfelé vezető részvény elkezd lefelé fordulni azelőtt, hogy a lemaradó 90 százalék egy része elkezdene becsatlakozni a bikafutásba, akkor jó eséllyel csak egy medvepiaci rallyt láttunk az elmúlt hetekben. Ha viszont a második vonalbeli részvények egy része elkezd becsatlakozni a bikafutásba, akkor lehet, hogy folytatódhat az emelkedés, akármennyire is fejcsóválva nézik azt a vezető részvénypiaci stratégák és a makroközgazdászok világszerte.
A májusi gyorsjelentések kapcsán pedig pontosan ez a jelenség figyelhető meg. Voltak a múlt héten kifejezetten rossz híreket hozó vállalati riportok főleg a kínai piaccal kapcsolatban:
A kínai fogyasztás lassulása már kezd gondokat okozni a részvénypiacon
Gyorsjelentésében több amerikai nagyvállalat is azt jelezte, hogy az újranyitást követő kezdeti lelkesedés után nagy a bizonytalanság a kínai értékesítéseikkel kapcsolatban. Ez mindenképpen egy figyelmeztető jelzés kell, hogy legyen minden részvénypiaci befektető számára.
De volt két olyan régi ismerős, aki kezd túllépni a szörnyen rossz 2022-es tőzsdei évén és bár a 2021-es életük csúcsa még nagyon messze van, a múlt heti gyorsjelentésükre heti szinten 20 százalék feletti mértékben tudtak emelkedni, és 52 hetes csúcsra mentek.
Az első ilyen papírunk az Uber (77 milliárd dolláros piaci kapitalizáció), aminek a heti gyertyás grafikonja így mutat 2020 és 2023 között:
A másik részvény pedig 2020 és 2021 kanadai sztárja, a Shopify (82 milliárd dolláros piaci kapitalizáció, szintén heti gyertyákkal 2020 és 2023 között):
A fent megrajzolt háromszög három különböző színnel jelölt oldala a 2021-es csúcs és a 2022-es mélypont (piros vonal) közötti esés, a 2022-es mélypont és a 2023. május 9-i zárás közötti emelkedés (zöld vonal), illetve a 2021-es életük csúcsát jelentő szint és az aktuális árfolyam közötti mínusz (kék vonal) mértékét jelöli.
A sztori mind a két említett papírnál hasonló: valamilyen szintű monopol vagy domináns piaci pozíció, költségcsökkentési lehetőség főleg leépítések segítségével, illetve mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségek. Nagyjából ugyanaz a befektetői narratíva, mint ami az írás elején már említett behemótokat is hajtja.
Két fecske természetesen nem csinál (bikapiaci) nyarat, ám érdekes lenne a részvénypiac az előttünk álló hetekben, ha az eddigi 500+ milliárd dolláros cégeket hajtó energiák átterjednének az 50-100 milliárd dolláros szegmensre.
(Borítókép: Shopify Inc., Ottawa, Kanada, forrás: Bloomberg)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
