A legsikeresebb adatgyárak a nem is olyan távoli jövőben gyakorlatilag bármilyen terméket és szolgáltatást tudnak majd értékesíteni, mert a fogyasztót jobban ismerik majd, mint bárki más, beleértve a fogyasztót saját magát – írtuk tavaly nyáron az adatgazdaság GDP-re gyakorolt hatását bemutató cikkünkben. Noha az adatgyűjtést és felhasználást elsősorban az olyan óriásokhoz kötjük, mint a – botrányoktól övezve is hatalmas nyereséget elérő – Facebook és a Google, a vásárlók profilozásának hosszú története van: a Target áruházlánc már húsz éve is olyan sikeresen profilozta vásárlóit, hogy a kétezres évek elején már személyre szabott kuponfüzetet küldött vevőinek, külön ügyelve a várandós női vásárlókra.
Add el a pelenkát és a tiéd a világ! – Egy sztori az adatbányászat (h)őskorából
A Target kiskereskedelmi lánc szárnyalt a 2000-es válság idején is: ők már akkor profilozták a vevőket, és személyre szabott kuponfüzettel támadták a kismamákat.
Hiába vagyunk egyre inkább tisztában az adataink könnyű összegyűjthetőségével, az emberek többségét ez talán nem is zavarja, de mindenesetre nem teszünk túl sokat adataink védelmében. Pedig, mint Cracked Labs Wolfie Christie vezette kutatásában talált ábrán is látszik, az adatbrókerek által tökélyre fejlesztett profilozás az Oracle esetében már azt jelenti, hogy kétmilliárd embert több mint 30 ezer féle jellemző alapján csoportosítva tudnak tálcán kínálni a hirdetőknek. Az, hogy valaki hány éves, milyen anyagi körülmények között él, van-e gyereke csak a jéghegy csúcsa, az online kereséseinkkel hagyott és egyéb nyomokból következtetve azt is megmondják, vettünk-e gyorsfagyasztott egzotikus ételt mostanában. Az ábrán hangsúlyozottan csak példákat mutatnak abból, mit tud rólunk két jelentős adatbróker, az Acxiom és az Oracle, ha ki kell választaniuk, melyik hirdető célcsoportjába illünk a leginkább:
(Kép: Corporate Surveillance in Everyday Life, CC BY-SA 4.0)
