Nem a népesség csökkenése vagy mérete a fő gond – a világ leggazdagabb országai többségében hozzánk hasonló kispopulációjú nemzetek –, hanem a struktúrája és egészségügyi állapota. Magyarország ebben tényleg nagyon rosszul áll, mivel nem is történt semmi ennek javítására – írtuk még 2018 novemberében, majd nem sokkal később közöltük az Eurostat egészségügyi kiadásokat bemutató adatsorát is.
Nem a kevés szülés, a sok halál az igazi baj
Nem a népesség csökkenése, mérete a fő gond – a világ leggazdagabb országai többségében hozzánk hasonló kispopulációjú nemzetek –, hanem a struktúrája és egészségügyi állapota. Magyarország ebben tényleg nagyon rosszul áll, mivel nem is történt semmi ennek javítására.
Az uniós statisztikusok ezúttal egy felmérésen alapuló adatsort tettek közzé arról, hogy az európai országokban a lakosság saját egészségi állapotát milyennek látja. A legfrissebb kutatás 2017-es, eszerint az írek toronymagasan a legegészségesebbek a kontinensen: miközben a 16 éven felüli teljes lakosság 83,3 százaléka mondja jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, mindössze 3,4 százalékuk mondja ugyanezt rossznak vagy nagyon rossznak. A válaszadók összesen öt kategóriába sorolhatták magukat, az említett négyen túl a megfelelő opció volt még választható. Az adatsor hangsúlyozottan önértékelést jelent, az egészségügyi és a várható élettartalomra vonatkozó statisztikák más képet rajzolnak (pl. a 65 éves korban várható élettartalom vonatkozásában több mint tucatnyi ország áll jobban, mint Íroszág).
Ha részletesebben böngészné az adatokat – nemre, településszerkezetre bontva –, itt teheti meg.
(Címlapkép: Pxhere)
.png){kind=link}