Ha 1,5 millió lesz, örülünk, de ha 900 ezer akkor sírunk: az autóipari részvények árának heves mozgását is hozhatja az amerikai elnök szombati bejelentése, melyből kiderül, hogy milyen importkvótát szánna az USA az európai gyártóknak. A jelenlegi, 1,15 millió darab körüli értékesítési szinthez képest egy kis vágást simán megemészthetnek az európai gyártók, egy jelentősebb megszorítás azonban fájna. Közben a pakliban – a Mexikó és Kanada felé meghatározott kvóta után – az emelés is benne van, amit kihasználni sem feltétlen tudnának.
Kevesebb külföldön gyártott autót akar látni Amerika utcáin Donad Trump, és közben az amerikai államkasszát is szeretné megtámogatni egy kis extra bevétellel. Alapvetően ezeket a célokat lenne hivatott szolgálni a jelenlegi kereskedelmi háború.
A háború kezdetét jelentő, 2018 márciusi bejelentéskor – amikor előbb az acél és alumínum, majd az autók vonatkozásában Trump meghirdette a védővámokat – úgy tűnt, hogy az egész világgal szemben érvényesíteni akarja az importkorlátozásokat. Mostanra azonban egyedi megállapodások kezdenek kirajzolódni.
Mivel Amerika az egyik legnagyobb piac, érthető módon rándul össze az autógyártók és részvényeseik gyomra egy-egy keményebb hangvételű tweet után, és persze megkönnyebbülnek egy barátkozós üzenet láttán. Ez a hullámvasút az autógyártók részvény árfolyamán is jól látszik az elmúlt évben. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy az amerikai piac mennyivel jelentősebb volt az elmúlt években is Kínánál:
Most úgy tűnik, hogy Trump a tavalyi fenyegetéssel szemben vám helyett értékesítési darabszám alapján meghatározott kvótákban határozná meg az USA-ba exportálható autók számát.
Elsőként a szomszédos országokkal született, még a kongresszusi jóváhagyásra váró megállapodás. Az új szerződésben Kanada és Mexikó azt vállalta, hogy a jelenlegi autóexport 130 százalékánál (!) nem visz be többet az USA-ba. Ez nagyon pozitív hír volt a mexikói eszközöknek, emelkedtek is a részvényárfolyamok.
Ha az EU-val szemben is hasonló lenne a szombati javaslat (jelenleg kb. 1,15 millió autó az éves export), az egyértelműen nagyon pozitív lenne. Egy a mostani értékesítési darabszámot meghaladó szinten meghatározott kvóta sokkal jobb alternatíva az EU számára, mint a vámemelés. Sokkal jobb.
Elvileg a WTO-szabályok szerint ugyan nem lehetne kvótát vállalni, de ezt a problémát az USA két szomszédja már láthatóan megoldotta. Az EU szempontjából az igazi kerékkötők a franciák lehetnének, akik semmilyen amerikai követelést nem szeretnének elfogadni, a németek ellenben simán belemennének egy emelt kvótába. A francia kormány támogatását pont a francia autógyártók lobbizhatják ki, hiszen a 90-es évek után a PSA konszern idén újra megpróbálja megvetni lábát Amerikában. Az EU alapvetően a kivárás, végső soron pedig a megállapodás felé fog hajlani a későbbi tárgyalásokon, hiszen az USA piac messze a legnagyobb az európai autógyártók számára.
Amennyiben az EU esetében is a jelenlegi értékesítési darabszámhoz képest +20-30 százalékos szinten húznák meg a határt, azaz a kvótajavaslat 1,4-1,5 milliós plafonról szólna, akkor ez pár napra (órára?) egyértelműen pozitívan hatna az autószektorhoz kapcsolódó papírokra. A mostani szint alatti kvóta esetében viszont hevesebb reakciókra is készülnünk kell, a piaci akár nagyobb kilengésekkel reagálhat, mint amit egy esetleges kisebb csökkentés valójában, a hosszabb távú hatásokat figyelembe véve indokol.
Érdemes ugyanis emlékezni arra, hogy az autóipari szereplők az elmúlt fél évben már többször jelezték, hogy a sok éve növekvő értékesítési adatok után idén már enyhe csökkenésre lehet számítani. Így a pozitívként kezelt, a mexikói és kanadai megállapodáshoz hasonló mértékű, a mostani értékesítéshez 20-30 százalékos puffert adó kvótát egyelőre – a következő 1-2 évben biztosan – egyszerűen kihasználni sem tudnának az európai gyártók.
Emiatt valójában egy kedvezőtlen kvóta esetén sem kellene feltétlenül aggódni: egy kisebb, nagyjából 10 százalékon belüli vágás az egyébként várt kisebb visszaesés mellett még kezelhető. Egyrészt jöhet a modellpaletta átfésülése, a kevésbé nyereséges modellek kiszórása, de egyes sikermodellek amerikai gyártása is megoldás lehet. Végső soron pedig a kvótán felüli értékesítés esetén fizetendő extra vám egy része még mindig beépíthető egyes rétegmodellek árába, azaz annak egy részét az amerikai fogyasztók fizetnék meg.
Valódi aggodalomra egy szűk, egymillió alatti, esetleg 8-900 ezres szintnél meghúzott kvóta esetén lenne ok, de ezzel együtt a szombati bejelentésre adott piaci reakció hétfőn akkor is erőteljesebb lehet, ha alapvetően hosszútávon pozítiv vagy semlegesnek tekinthető a bejelentett kvóta hatása.
(Címlapkép: Pxhere)
