Ha valakinek kétsége támadna afelől, hogy a koronavírus akárcsak Kínán belüli, de a jelenleginél nagyságrenddel szélesebb tömegeket elérő elaszabadulásának milyen gazdasági következményei lehetnek, az alábbi számok is segítenek érzékeltetni a veszélyt. A BCA Research adatain nyugvó ábra azt mutatja meg, hogyan módosult Kína részesedése néhány termék és nyersanyag globális fogyasztásából 2002 és 2019 között.
Egy másfél milliárd embert számláló nemzet (gazdasági értelemben belső piac) áll egy háromszázmillióssal szemben – írta Kína és az USA a fegyveres konfliktust leszámítva minden fronton zajló összecsapásáról és annak lehetséges kimeneteiről novemberben Jaksity György.
A harcról, melyről – hasonlóan még a tűzszünenek sem feltétlen tekinthető januári, a vámok ügyében született megállapodás előtt – Kovács Krisztián augusztusi elemzésében szögezte le, hogy az USA célja Kína feltartóztatása, döbbenetes ütemű, néhány területen már most az amerikai globális katonai szupremáciát relativizáló technológiai felzárkózásának lassítása.
Annak a Kínának a lassítása, melyről egy múlt heti ábrán mutattuk meg, hogy a Föld országainak döntő többségében néhány évtized alatt sokkal jelentősebb kereskedelmi partner lett, mint a korábban e téren összemérhetetlen fölényben álló USA.
(Címlapkép: Cory M. Grenier / Flickr)
