Forradalmat indíthat a koronavírus, és ennek is a nagy techcégek lesznek a nyertesei

Megmaradó árbevétel, nulla adósság, sőt készpénztartalék, mentőcsomag helyett áresésnél további sajátrészvény vásárlási potenciál. A fizikai kapcsolattartásban történő korlátozottság miatt új vállalati és lakossági ügyfelek. A technológiai cégek relatív pozícióját komoly mértékben javítja a jelenlegi járványhelyzet. Egyben egy utolsó lehetőség a lemaradók számára – látva a válságkezelést javító technológiai megoldásokban vezető entitások sokkal jobb pozícióját – arra, hogy felcsatlakozzanak a már évtizedek óta tartó technológiai forradalomra.

forradalmat_indithat_a_koronavirus.jpg

„Csak mi solarialakók tanultuk meg, hogy kell élni az életet. Nem terelődünk össze csordákba, nyájakba, mint ahogy a Földön volt szokás… Mind egyedül élünk segítőink, a robotok társaságában, s valahányszor csak kívánjuk, felidézzük egymás elektronikus képét – ám szemtől szembe csak nagy ritkán kerülünk egymással.” – Isaac Asimov: A Solaria

Saját részvényeik vásárlását 40-50 százalékos árfolyamesés után leállító amerikai bankok. Állami segítségért folyamodó Boeing. Milliós elbocsátások, ezerdolláros azonnali pénz minden amerikainak. És sajnos a drámaian növekvő számú koronavírus fertőzött. Összeomló tőzsdei árfolyamok.

A VEZETŐ HÍRÁRAMLÁS VALAHOGY ÍGY NÉZ KI, HA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TŐZSDÉIT KÖVETŐ OLDALAKAT OLVASSA VALAKI.

Az Amazon százezer új alkalmazottat vesz fel és 13 százalékkal emeli a céges minimálbért. A Microsoftnak a múlt héten lefagyott az európai szervere, annyian igyekeztek használni a Teams csapatmunkaközpontot. A Slack Techologies céges levelezőrendszerére és a Zoom Video Communications videókonferencia-szolgáltatására annyi új felhasználó jelentkezett, hogy a két kisebb technológiai cég még azt sem tudja, hogy mihez kezdjen velük. Arról már ne is beszéljünk, hogy a lakossággal egyre inkább a Facebook platformján kommunikálnak a vezetők.

A járványhelyzet következtében személyes munkavégzési és kapcsolattartási lehetőségeit immár szinte teljesen elveszítő embertömegek hihetetlen ütemben áramlanak fel világszerte az internetre. Számukra addig ismeretlen alkalmazásokat töltenek le tízmilliószámra. Technológiai analfabéta nagyszülők tömegének kellett megtanulnia egy hét alatt a különböző – számukra addig ismeretlen – online kommunikációs csatornák használatát, pusztán azért, hogy kapcsolatban maradhassanak a szeretteikkel. A technológiai fejlesztéseket eddig elhanyagoló munkahelyek millióinak kellett napok alatt átállnia a fejlett technológia nélkül megvalósíthatatlan távmunkára.

A kényszer az úr

És ez már a második kőkemény lemaradó hullám a technológiai részvénytársaságok életében az elmúlt hat hónapot tekintve. Az első lemaradó hullám a tőzsdén jött el, ahol a 2009 és 2020 eleje között zajló bikapiacot vezették a Nasdaq élharcos vállalatai. A lemaradó tőzsdei befektetők tavaly október és idén február között valami elképesztő – és csak a 2000-es év elejével összehasonlítható – vételi eufóriát rendeztek az Apple, a Microsoft és a Tesla vezetésével. A koronavírus járvány globálissá válásával ez a már buborékfújássá váló vételi pánik az egyik pillanatról a másikra váltott át egy még most is tartó eladási pánikká, ami eddig a technológiai papírokat jóval kisebb mértékben érinti a hagyományos részvényeknél.

Azért is van ez, mert a tőzsdei lemaradóhullám végével szinte egyidejűleg megindult a vállalati és lakossági lemaradóhullám a fizikai kapcsolattartást egyre inkább korlátozó élettérben. Míg a megelőző hónapokban a technológiai részvények létjogosultságát addig tagadó befektetőket szippantotta be a piac a briliáns Nasdaq-teljesítmény által okozott fájdalommal, napjainkban másfajta módon ugyan, de ugyanúgy a kényszer az úr a technológiai alkalmazások használatát eddig mellőző embereknél. Bolygónkon kezd a következő hetekre egy olyan társadalmi szokvány kialakulni, amit eddig csak regényekben olvashattunk. Látogassunk el most ezért egy pillanatra Isaac Asimov Alapítvány-Birodalom-Robot univerzumának Solaria nevű bolygójára.

A Solaria bolygó az Asimov-univerzum Külső Világainak egyike, a technológiailag legfejlettebb bolygó, egy önellátó világ, amely robotkivitele révén magas életszínvonalat tartott fönn. Húszezer ember lakta és kétszázmillió robot. Óriási birtokok voltak itt, egy birtokon csak egyetlen ház állhatott. A bolygó lakói személyesen sosem találkoztak, az általános érintkezési forma a teljesen élethű, háromdimenziós vetített hologram volt. Még az egy házban lakó házaspárok is csak „távnézték” egymást, és csak a kötelezően előírt alkalmakkor kerültek egymás közelébe. A „látás” valóságos kínszenvedés volt mindkét fél számára, az emberek rosszul lettek egymás fizikai jelenlététől.

A MOST IDÉZETT MONDATOK ÍRJÁK LE ASIMOV FANTÁZIÁJÁNAK EGYIK VILÁGÁT, AMINEK OLVASÁSA MÉG PÁR HÓNAPPAL EZELŐTT IS CSAK EGY IRODALMI ÉLMÉNY VOLT CSUPÁN, ÁM MÁRA SAJNÁLATOS MÓDON SOK RÉSZLETÉBEN A HIHETETLEN VALÓSÁGGÁ VÁLT.

Tekintettel a koronavírus világjárvány által kiváltott események villámgyors alakulására, nagyon gyors alkalmazkodást igényel az emberiségtől is a most következő fizikai kontaktusokat tekintve – reméljük hetekre és nem hónapokra – elmagányosodó világunk. Az egyik pillanatról a másikra érkeztünk meg a Solaria bolygóra, annak minden következményével együtt. Robotok tömkelege helyett applikációink vannak és lettek tömegével és villámsebesen.

Az elszeparálódó világ egy hatalmas technológiai kísérlet

Az időt múlt-jelen-jövő hármas taglalásban tekintsünk a koronavírusra előtti világunkra úgy, mint a múltra és a karanténok utáni világra úgy, mint a jövőre. A jelenben most az átmeneti állapotot éljük meg a szociálisan szeparálódó világ képében. Ez a szociálisan szeparálódó világ pedig nem más, mint egy hatalmas technológiai kísérlet (is), amelyben hirtelen olyan ügyféltömeg bukkant fel a technológiai cégek ügyfélkörében, akikre nem igazán lehetett még hosszú évekig számítani. Ez a kísérlet már most drámai mértékben fokozza a technológiai vállalatok részvénypiaci relatív erejét, ami csak azért nem látványos, mert a vezető techvállalatok részvényei „csak” komoly mértékben estek a széles piaci átlag masszív összeomlásával szemben. Miközben az átlagos S&P 500 részvény (az egyenlő súlyozású indexből kalkulálható) idén 35,3 százalékot zuhant, addig a (nagy technológiai cégek egyre magasabb súlyával megtámogatott) „rendes” S&P 500 index 28,7 százalékos esést szenvedett el. Ehhez képest a techindexként funkcionáló Nasdaq 100 idei 19,9 százalékos csökkenése a felülteljesítés nagyon szignifikáns lenyomata.

A jövő megérkezett, amire a techcégek vannak a legjobban felkészülve

A személyes véleményem az, hogy akármerre is mozduljon el a piac az elkövetkező hónapokban, a technológiai részvények felülteljesítése folytatódni fog. Túl a járványügyi helyzet által kikényszerített online-átnevelőtábor a vezető techrészvényeket erősítő hatásán, az alábbi faktorok fogják ezt a folyamatot támogatni.

  • Egyrészt nagyon sok technológiai cégnek most is szinte ugyanolyan bevételei vannak, mint a vírus előtti időszakban. Az online jelenlétet nemhogy csökkentenék, hanem sok esetben még növelik is az időszakos társadalmi szokásváltozások. Klasszikus példa erre napjainkban az idén még enyhe pluszban lévő Netflix.
  • Másrészt a vezető techcégeknek általában nemhogy nincsenek adósságaik, hanem masszív soktízmilliárd dolláros készpénztartalékon ülnek. A Google nettó készpénzállománya például 104 milliárd dollár, a Microsofté 47 milliárd, míg a Facebooké 44 milliárd USD.
  • Harmadrészt a koronavírus utáni időszakban az emberek rendkívül érzékenyek lesznek a vállalati mentőcsomagokra. Nehéz lesz részvényesként amerikai légitársaság befektetőként, vagy a minden bizonnyal mentésre szoruló Boeing részvényesként pénzt keresni. A mentőcsomagoknak olyan feltételei lesznek, amelyek nem lesznek részvényesbarátok. A technológiai cégek élnek és virulnak, nem őket kell menteni.
  • Negyedrészt további részvénypiaci esésnél bizonyos szinteken számíthatnak arra a befektetők, hogy az évek óta tapasztalt szokásnak megfelelően a technológiai vállalatok komoly támaszt jelentenek majd sajátrészvény-vételeikkel a piacon.

Az imént felsorolt érveken túl van egy ezeknél sokkal fontosabb faktor is, ami minden felelős vezető – legyen politikai, vállalati vagy közösségi – számára bizonyossággá fog válni a vírusveszély elvonultával. Ez pedig nem más, mint az, hogy a futurológusok által említett jövő a koronavírus felbukkanásával most azonnal megérkezett. Nem egy filmen látjuk a világjárványt, hanem ez a szomorú valóság. Miként a következő években nem filmen fogjuk látni a következő fogalmakat sem: mesterséges intelligencia, robotok, kvantumfölény, big data és talán szingularitás.

A koronavírus pár hónap múlva nem lesz más, mint egy gigantikus globális társadalmi és gazdasági diszrupció. Nagyon sokan elbagatellizálták az elmúlt években a technológiai fejlődés jelentőségét a világban. Számukra most hidegzuhannyal ér fel látni azokat a „versenytársaikat”, akik velük szemben körbevették magukat a modern technológia vívmányaival. A lemaradók számára a mostani helyzet által kiváltott sokk egy kiváló alkalmat jelent arra, hogy gőzerővel behozzák digitális és egyéb technológiai lemaradásukat. Egy utolsó esély, mielőtt az emberiség a sci-fi irodalom által leírt jövő felé veszi az irányt.

A 2020-as évtized arról is fog szólni, hogy a technológiailag legfejlettebb entitások sokkal sikeresebbek lesznek az életben, mint a lemaradók.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.

A bejegyzés trackback címe:

https://concorde.blog.hu/api/trackback/id/tr815549204