Az algoritmusok által uralt világban rengeteg robot áll az úgynevezett „trigger pontokon” a tőzsdei kereskedés során. Ezek a töréspontok az eső és emelkedő trendet választják el egymástól, vagy a sávos kereskedés és az abból születő trendelő kereskedés határvonalai. A mostani írás az S&P 500 index, a Zoom Video Communications és az American Airlines részvényeinek kereskedése kapcsán mutatja be azt, hogy milyen mértékben erősítik fel és gyorsítják meg az árfolyammozgásokat az algoritmusok.
Előző írásaimban részletesen foglalkoztam a kalauzhal stílusú befektetési stratégiát folytató trendkövető algoritmusokkal, illetve azzal, hogy egyfajta tőzsdei extrémsport lett a részvényindex és a részvényshortolás. Az adatbányászaton alapuló robotikus kereskedés térhódítása markáns változásokat hozott a részvénykereskedés karakterisztikájában. Nagyobbak lettek a kilengések, illetve alapminta lett a heves esésekkel tarkított lassú, folyamatos emelkedés.
Az algoritmusok, illetve az algoritmusok logikája alapján kereskedő humán befektetők előszeretettel használnak úgynevezett „trigger pontokat” a pozícióik megnyitására és bezárására. A magyarra nehezen lefordítható trigger pont, egyfajta töréspontot jelent, mely töréspont jellemzően az alábbi két piaci viselkedésminta között áll:
- A piaci trend emelkedő és eső szakaszát választja el egymástól a töréspont, sokszor valamilyen mozgóátlag formájában.
- A kereskedési „mocsarat” választja el a várhatóan kialakuló új trendtől a töréspont, egyfajta inflexiós pont a sávos kereskedés és az induló trend mozgása között.
Ennyi talán elég is a téma elméleti részéhez, lássuk innentől kezdve a gyakorlatot. Kezdjük az S&P 500 részvényindex koronavírus turbulenciában látott grafikonjával (napi gyertyák, 2020. február 1-től):
Az ábrán három téglalapot jelöltem meg. Az 1-es számmal jelölt kék téglalap a március 16-i és március 23-i hétfők közötti hat kereskedési napot jelöli, melynek kezdő és záró napján is nagyon markáns FED bejelentések történtek. A kék téglalap kezdőnapján, március 16-án a FED már vasárnap éjjel lenullázta az irányadó kamatlábát, amitől teljesen bepánikoltak a befektetők. Ennek köszönhetően azonnal elestek a korábbi támaszszintek és a keddi napot leszámítva az egész hetet az eladók uralták. Az intézményi eladók folytatódó eladásai mellé a korábbi vevők egy részének stop megbízásai is erősítették az árfolyamzuhanást. Ha ez még nem lett volna elég baj, akkor erre jöttek rá a trendkövető algoritmusok, akik érzelemmentesen erősítették fel az eladói nyomást. Még az esés utolsó március 23-i hétfőjén is, amikor a kereskedés előtt a FED kvázi végtelen pénznyomtatást jelentett be. Csak még aznap el tudott esni az előző nap mélypontja, ami további eladói nyomást hozott magával.
A március 24-i kedd reggelen aztán varázsütésre kisütött a nap a Wall Street égboltja fölött. A befektetők egy éjszaka alatt megemésztették a FED üzenetét. Az eladók elfogytak (csak a kék téglalappal jelölt utolsó lefelé hullámban 17 százalékot esett az index), vevők érkeztek, és a 2-es számmal jelölt zöld téglalap által bekeretezett három napban március 24. és 26. között így 18 százalékot emelkedett az index, szinte teljesen ledolgozva a kék téglalap által magában foglalt hatnapos heves esést. Ahogyan megfordult a széljárás, úgy fordultak át a trendkövető algoritmusok is medvéből bikává. Az index sikeresen átverekedte magát a heves mozgásoknál kulcsfontosságú, az ábrán piros színnel jelölt 9 napos mozgóátlagon. Ennek is a következtében azok a piaci mechanizmusok, amik hétfőn még 2.250 pontos szinten az esést erősítették, szerdán 2.450 pontos szintnél már az emelkedés lendületének a fokozásán „szorgoskodtak”.
A narancssárga téglalap az elmúlt két és fél hét mozgását mutatja, amikor az index átverekedte magát a 200 napos mozgóátlagon. Ez a szint volt az utolsó komoly ellenállás a piac előtt a koronavírus előtti zónába való visszatérésében. A május 29. és június 8. közötti hét kereskedési nap töretlen emelkedését is erősítették az algoritmusok. Az alulsúlyozott intézmények vételeire és a shortzárásokra dolgoztak rá ebben az esetben.
Egyedi részvényekben a trigger pontok által kiváltott vételi és eladói hullámok még erősebbek, mint az indexben. Erre két esetet vizsgálunk meg az elmúlt napokból: a Zoom Video Communications és az American Airlines szárnyalását. A Zoom Video Communications részvényei a karanténvilág szupersztárjai voltak. A részvények erősek maradtak még május végén is, sőt új erőre kaptak az Egyesült Államokat elárasztó tüntetéshullám kapcsán. A grafikon napi gyertyákkal így mutat 2020. február 1-től:
A szürke vonallal jelölt kulcsszint az április végi árfolyammaximuma volt a papírnak 181,50 dolláros árfolyamon. A június 1-i napon ezen szint fölött nyitott az árfolyam, amely tökéletes triggerként működött, mintha pisztolyt tettek volna a részvényt shortolók fejéhez. Várható volt, hogy a 10 millió darabos shortállomány egy részének a részvény új élete csúcsa lesz a stopszintje. Az egyre növekvő veszteségben lévő shortosok kényszeredett vételeire, mint felhajtóerőre ugranak rá ilyenkor a töréspontokra állított algoritmusok. Ezek a robotikus vételi megbízások a korábbi kereskedési sáv és az általuk várt új felfelé mozgás határán aktiválódnak, ami az esetünkben a már említett 181,50 dollár volt. Az előző péntek és a június 1-i hétfő kereskedése így nézett ki 5 perces gyertyákkal:
A zöld karikával jelölt nyitás 2 százalékos pluszban történt, amely az első öt percben 4 százalékkal tovább nőtt (kék karika). Ebből a 6 százalékos pluszból újabb 4 százalékos növekmény jött még mindig nulla korrekció mellett félóra alatt, amivel a kereskedési idő 10 százalékának a letelte után már 10 százalékos pluszban volt a Zoom (piros karika). A következő másfél óra némi oldalazás után további 4 százalékos felfelé mozgást hozott, amivel már 14 százalékos árfolyamemelkedés állt elő. Így a pénteki 179,48 dolláros záróár és a 183,18 dolláros nyitóár után már 204 dolláros árfolyam állt a papír neve mögött. A péntekhez képest 25 dolláros, a nyitóárhoz képest 21 dolláros árfolyamemelkedés a nap végéig megmaradt, innentől kezdve a lila téglalap által mutatott 4 dolláros sávban oldalazott aznap a Zoom. A nap végére összejött a 14 százalékos emelkedés 5 milliárd dolláros forgalom mellett. Valahogy így néz ki a szerencsétlensorsú shortok algoritmikus levadászása napjainkban, amit egy új árfolyamcsúcs, mint trigger pont váltott ki, és gyakorlatilag öt perc-félóra-két óra időintervallumban le is zajlott.
Az American Airlines múlt csütörtöki és pénteki napja még ennél is keményebb árfolyam akciót hozott. A légitársaság részvényeinek az árfolyama 2020. február 1-től napi gyertyákkal az alábbi módon alakult:
Köszönhetően az iparági gondoknak a részvény nem érte el a piaccal együtt március végén a mélypontját. Április elején és május közepén még két újabb mélypontot ütött. Az áprilisi-májusi kereskedési sáv teteje a zöld vonallal jelölt enyhén 13 dollár feletti szint volt.
A cégnek 423 millió darab részvénye van. Az áprilisi-májusi sávozás 10-12 dolláros jellemzői árfolyamai mellett így a piaci kapitalizáció a szerény 4-5 milliárd dollár volt. Mindez 30 milliárd dolláros nettó adósság mellett. A szörnyen kinéző mérleg és fundamentumok miatt sok befektető gondolta ekkor úgy, hogy ez a cég csődbe fog menni, ami 1 dollárig taszíthatja le a részvény árfolyamát. Ők a halvány piros téglalap által jelölt időszakban április közepe és május közepe között egy hónap alatt szanaszét shortolták az American Airlines részvényeit. Már az április 14-i 82 millió darabos, az összes részvény 19 százalékára rúgó shortállomány sem volt kicsi, ám ezt egy hónap alatt sikerült 66 millió darabbal megfejelni. Így május 14-re már 148 millió darab részvény volt shortban, ami a teljes állomány 35 százalékára nőtt így. Május végén és június elején már a pozitív piaci hangulat és az újranyitási optimizmus a kéthónapos sáv teteje felé húzta az árfolyamot, amikor atombomba robbant „Shortosfalván” (Elon Musk szótárából kölcsönvett kifejezés).
A légitársaság június 4-én csütörtökön piacnyitás előtt a várakozásoknál sokkal jobb repülési adatokat közölt, amivel az árfolyammozgást tekintve drámai másfél nap vette kezdetét. Az alábbi ábrán a június 3. és június 5. közötti három nap kereskedése látható 10 perces gyertyákkal:
A június 3-i nyugodt nap után másnap a hírek által katalizálva 1 dolláros, azaz 8 százalékos pluszban nyitottak a részvények 12,85 dolláros árfolyamon. A zöld vonal a korábbi kéthónapos sáv tetejét jelzi, ami valószínűleg sok shortos befektető számára szolgált stop szintként. Csak az a kérdés, hogy miképp stopoljon egy 35 százalékos shortállomány egy váratlan jó hírre úgy, hogy lesben állva vadászik rájuk a trendkövető algoritmusok tömkelege. Félórányi kereskedés után áttört ezen a 13,40 dolláros szinten az ár és 30 perc alatt ment újabb 2 dollárt, azaz 15 százalékot felfelé. Ezt a kék téglalappal jelölt háromórányi „nyugalom” követte. Ahogyan az ábra alján látható, az extrém forgalom visszaesett. Ám a shortok fájdalma csillapíthatatlan volt és a kereskedés utolsó harmadában újabb napi és többhónapos árfolyamcsúcs következett. Az addigi 15,45 dolláros napi csúcs áttörése után, 60 perc alatt újabb 18 százalékot száguldott az ár picivel 18 dollár fölé. Ezt az emelkedést aztán 30 perc alatt visszaadta, majd végül relatíve megnyugodva 16,72 dolláron zárt 399 millió darabos napi forgalommal (az összes részvény 94 százaléka) és 41 százalékos napi emelkedéssel.
A shortosok pokla azonban itt még messze nem ért véget. A másnapi totálisan váratlan pozitív meglepetést hozó munkaerőpiaci adat hatására már a piacnyitás előtt döbbenetes vételi pánik alakult ki és 21,25 dolláron nyitott a papír, ami 27 százalékos emelkedés volt az előző napi és 79 százalékos növekmény a szerdai záróárhoz képest. innen 15 perc alatt 22,80-ig még emelkedett tovább a részvényárfolyam, majd 18 dollárig visszacsuklott. A 200 napos mozgóátlag fogta meg, ahogyan az eggyel előző ábrán látható. Így is 11 százalékos pluszban zárt aznap az American Airlines 429 millió darabos forgalommal, ami által aznap kvázi az összes részvény gazdát cserélt a virtuális parketten.
Ez az American Airlines részvényeiben hét kereskedési óra alatt bekövetkező 92 százalékos árfolyamemelkedés jól mutatja azt, hogy mennyire felerősítik és felgyorsítják a kényszeredett piaci szereplők pánikreakcióit a trigger pontokra vadászó algoritmusok. A rossz hírekre pozícionálódott befektetőknek egy nap alatt és egy nyitással mattot adtak.
Valahogy így néz ki az algoritmusok által felturbózott kereskedési világ napjainkban a Wall Streeten.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
