Az amerikai tőzsdéken megjelenő új befektetői réteg júniusban egyre nagyobb hangsúlyt helyez az egyik napról a másikra felébredő káprázatos árfolyammozgásokat bemutató papírokra. Sok ilyen esetben kezd kaszinójelleget ölteni a piac. Egy nap alatti tízszerezésre és két nap alatti húszszorozásra is van példánk. Meg olyanra is, hogy az összes részvény 17-szer megfordul egy napon. Jelentés a kaszinó-mikrokozmoszból.
Napról napra egyre több híradás szól arról, hogy a márciusi tőzsdei összeroppanás közben/után jellemzően fiatal, új befektetők tömkelege jelent meg a globális értékpapírpiacokon és kezdett részvénykereskedésbe. Először ez a jelenség a dél-koreai piacon ütötte fel a fejét még februárban, ám a leglátványosabb módon az Egyesült Államokban uralkodott el egyfajta újonnan jöttek által (is) generált részvénypiaci mánia. Miközben az amerikai intézmények jellemzően eladtak, addig a friss karanténvevők az utolsó nyolc-tíz hétben részvénycsoportról részvénycsoportra vándorolva álltak be vevőként a piacon. Ez a magatartás sok tekintetben kísértetiesen hasonlít(ott) a 2001-es New York-i terrortámadások utáni hazafias vásárlásokra.
Karanténvevők és hazafias vásárlók
A karanténba zárt amerikai lakosság kedvenc időtöltése a tőzsdézés lett, köszönhetően a sportvilág és ezáltal a sportfogadási lehetőségek, valamint az élőben játszható szerencsejátékok leállásának, de a fejenkénti 1.200 dolláros stimulus csekkjeinek egy része is a tőzsdén kötött ki.
Az eddig elementárisan sikeresnek bizonyuló stratégia mentén először a technológiai részvények kerültek a célkeresztbe, majd ezt követték a gazdasági leállások miatt agyonvert részvények (kiemelten a légitársaságok és hajózási társaságok). Az elmúlt két hétben egy új kategória alakult ki, ahol szinte soha nem látott árfolyammozgások borzolják a kedélyeket napról-napra. Ez a filléres részvények szegmense, ahol bizonyos esetekben indokkal, bizonyos esetekben pedig indok nélkül zajlanak olyan rakétaszerű és villámgyors árfolyamemelkedések, hogy arra csak kapkodni tudja az ember a fejét.
A többszázezer új lakossági brókerszámla tulajdonosa nagyon szépen pörög a piacon, ahogyan arról a múlt héten példaként írtunk. A TD Ameritrade nevű online brókernél az idei júniusi napi átlagos kötésszám több, mint a négyszerese a tavaly júniusinak.
Kapzsiság és félelem egyszerre a négyzeten
A társadalom egyik része azon aggódik, hogy legyen mit ennie, a másik része pedig azon, hogy lemaradt/lemarad a részvénypiaci rallyról. Többek között ez a jelenség is teheti reménytelenül olvashatatlanná a részvénypiacokat idén nyáron.
Miközben a professzionális és sokat látott idősebb befektetők félelme az előttünk álló világgal kapcsolatban az egekben van, addig az újonnan érkezett félelem nélküli gárda kapzsisága sem igazán ismer határokat. Az egyik új júniusi divat az, hogy valamely addig 1-2 dolláros áron Csipkerózsika-álmát alvó kisrészvényt indítják meg a befektetők a csillagos ég felé villámsebesen, majd az árfelhajtás csillapodása után jön a kíméletlen visszaesés. A leglátványosabb és legnagyobb sajtóvisszhangot kapó eset a csődeljárás alatt lévő Hertz autókölcsönző részvényeinek egy dollár alól hat dollár fölé emelése volt három nap alatt. Hihetetlennek tűnik, de voltak ennél rövidebb idő alatt nagyobb emelkedések is. Ebből mutatunk be most hármat.
Közülük az első hirtelenjött zseni a Genius Brands International (GNUS) volt, amely internetes és televíziós tartalmakat gyárt jellemzően kisgyermekek számára. A részvényárfolyam a 2016-os 6 dolláros szintről folyamatosan csorgott le egészen az idén január és április között jellemző 25-40 centes árfolyamig. Ahogyan az idei kereskedés menetét bemutató napi gyertyás grafikonon is látszik, májusban valami megélénkült a cég körül:
Az addigi 30 centről egy hónap alatt 2 dollár 50 cent fölé emelkedett a részvényár. Az utána következő zöld téglalappal jelölt három napban aztán elszabadult a pokol. Miközben a cégnek összesen 96 millió darab részvénye van, addig június 2-án 185 millió darabos, június 3-án 409 (!) millió darabos és június 4-én pedig 235 millió darabos tőzsdei részvényforgalma volt. Három nap alatt nyolcszor fordult meg az összes részvény a börzén. Az ominózus három nap napon belüli kereskedése így nézett ki 10 perces gyertyákkal ábrázolva:
Két napnyi és húsz percnyi kereskedés a megelőző hónapban nyolcszorosra emelkedő árat megnégyszerezte (zöld nyíl). Ezt követően egy óra alatt kis híján visszaesett a harmadáig az ár (kék négyzet). A június 3-i napon átlagosan 6,74 dolláros árfolyamon fordult meg 409 millió darab részvény, ami 2,75 milliárd dolláros részvényforgalmat jelent. Januárban ez a dollárforgalom sok napon a harmadik-negyedik helyre lett volna elég a teljes amerikai részvénypiacon.
Az Immuron (IMRN) egy törpeméretű ausztrál biotechnológiai cég, melynek 4 és fél millió darab részvénye a Nasdaq platformján forog. Az idei évben június 8-ig naponta párezer darab részvény cserélt gazdát jellemzően 2 dollár körüli árfolyamon. A június 9-i kereskedés előtt pozitív hír érkezett arról, hogy az Immuron egyik kutatási partnere egy még bevizsgálás előtt álló gyógyszerére kért egy előzetes találkozót az amerikai gyógyszerészeti hivatal szerepét betöltő FDA-től. A befektetői reakció erre a „bejelentésre” így sikeredett (a 2020. június 9-i kereskedés ötperces gyertyákkal):
A nyitás közel 400 százalékos pluszban történt az előző napi 2,10 dolláros árról 10 dollárra felugorva. Az első két óra enyhe visszaeséssel és oldalazással telt, majd új napi csúcson (zöld téglalap) robbant újra az ár helyi idő szerint dél körül. Itt két órányi újabb oldalazás után negyven perc alatt 16 dollárról 28-ig lőtték fel az árat, amivel akkorra már 1.350 százalékos napi árfolyamemelkedés lett megfigyelhető. Végül „szerény” 852 százalék maradt ebből a nap végére. A cég részvényállománya a 76 millió darabos napi forgalomnak köszönhetően 17-szer fordult meg aznap. Így produkált egymilliárd dollár feletti napi részvényforgalmat egy előző nap még tízmillió dollárt sem érő cég.
Ha valaki ezek után azt gondolná, hogy ennél nem létezik durvább kis történet, annak álljon itt a múlt hét koronázatlan királya, az Urban One (UONE). Az Urban One egy washingtoni székhelyű kommunikációs vállalat, amely rádióadást, televíziós adást és internetes tartalmakat kínál főleg a városi afroamerikai közösségeknek. Májusban még jellemzően két-háromezer darab részvényük fordult meg egy napon a Nasdaq platformján 1 dollár 30 cent körüli árfolyamon. Még a június 10-i szerdán is csak 18 ezer darab részvénnyel kereskedtek 2 dollár körüli áron. Az ezután következő hét napon ritmust váltott a papír mind a mozgását, mind a forgalmát tekintve. A 2020. június 11. és június 19. közötti hét napon ezt produkálta az Urban One órás gyertyákkal kifejezve:
A zöld nyíl által mutatott két napon a húszszorosára (!) emelkedett az árfolyam. A következő napon jött a korrekció egy negyedeléssel (kék nyíl). Innen aztán nyolc kereskedési óra alatt ötszörözött az árfolyam és új csúcsra ment (barna nyíl). Folytatás ma valahonnan a másfél héttel ezelőtti ár 16-17-szereséről. A napi forgalom pedig a májusi átlagnak nagyjából a tízezerszerese.
Tanulság? Nekem eddig 2020-ban az a tanulság, hogy nincs tanulság. Történelmi napokat élünk, ahol már az 1999 végi és 2000 eleji mozgásokat múlja felül bizonyos esetekben a piac. Részvénypiaci party van. A részvénypiaci partyk a történelem során eddig mindig úgy értek véget, hogy a bennfentesek jóminőségű részvényeket mértek rá a lakosságra elszabadult árakon, illetve rosszminőségű részvényeket nagy mennyiségben mindegy milyen áron.
A mostani FED vezette jegybanki uralom alatti világban persze az a nagy kérdés, hogy tart-e még a történelem?
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
