Robin Hood és a cápa algoritmusok szimbiózisa újraélesztette a karanténba szorult kisbefektetői közösséget

 robin_hood_b2.jpg

A Robin Hoodhoz köthető, reneszánszát élő kisbefektetői kereskedési jelenségről hosszasan lehetne írni, ahogy a szorosan ide kapcsolódó Robintrack-ről, vagy az itt kereskedő sportfogadókról, köztük David Portnoy-ról is. Habár a RH még új cégnek számít a piacon, sikereivel, illetve botrányaival egy könyvet lehetne megtölteni.

Ebben a cikkben egy rövid cégbemutatótól eltekintve nem ezzel a témával fogok foglalkozni, hanem a cég működését boncolgatom, azt hogy hogyan keres pénzt a RH és, hogy hogyan kapcsolódnak be a folyamatba a hedge fund és a high frequency trading algoritmusok.

NYUGODTAN MONDHATJUK, HOGY A ROBIN HOOD BRÓKERCÉG JUTALÉKMENTES KERESKEDÉSI MODELLJE PÁR ÉVES FENNÁLLÁSA ALATT FEJE TETEJÉRE FORDÍTOTTA AZ AMERIKAI BRÓKERIPART.

A RH akkor jött amikor más cégek már majdnem lettetek arról, hogy ismét be lehet vonni a kisbefektetői közösséget a részvénypiacok vonzáskörébe. A 2013-ban alapított brókercég direkt a kisbefektetőket célozta meg. A minimum számlaegyenleg követelmény nélkül nyitható számlákon jutalék nélküli kereskedést hirdetett a RH és a nyitott számlák számát tekintve működik a kommunikációjuk.

2016-ban a cég már 1 millió számlát vezetett, ami egy jelentős szám, 2018-ban ez a szám 6 millióra, idén egyes források szerint pedig már 13 millió fölé duzzadt. A cég ügyfelei általában fiatalok, a befektetők átlagéletkora 30 év. A koronavírus miatt bevezetett korlátozások alatt nagyjából 3 millió új számlával bővült az ügyfélkörük.

Ezek közül sokat sportfogadók nyitottak, akik azért jöttek át a részvénypiacokra, mert leállt minden sportesemény, amire fogadni lehetett volna. A RH kisbefektetői többek közt arról lettek híresek, hogy a vírus utáni esést követően viszonylag jókor szálltak be a részvénypiacokra, akkor vették meg a kockázatos szektorokat, mint pl. légitársaság részvények, amikor olyan nagybefektetők, mint pl. Warren Buffet épp mindent eladott. A piac emelkedésével egyelőre a kisbefektetők jöttek ki nyereségesen ezekből a tradekből.

Nem riadtak vissza olyan befektetési ámokfutástól sem, mint a csődbement Hertz, vagy JC Penney részvényeinek felvásárlása. Sok esetben összehangolt módon több tíz, vagy százezer kisbefektető tőkeáttételből kapott pénze landolt egy-egy kis kapitalizációjú, akár csődbement vállalat részvényébe. A kiszemelt részvények többsége, köztük a csődeljárás alatt álló Hertz árfolyama néhány nap leforgása alatt több száz százalékot emelkedett.

A TŐKEPIACOK MÁR SOKSZOR BEBIZONYÍTOTTÁK, HOGY A MAGAS TŐKEÁTTÉTEL HOZZÁ NEM ÉRTŐ KEZEKBEN GARANTÁLT VESZTESÉGET JELENT. CSODÁK NINCSENEK, ÉS EZ MOST SEM LESZ MÁSKÉPP.

Már a június 11. napi 5 százalékos S&P 500 visszaesés sok számlát fedezethiányban hagyott, egy 20 éves fiatal, aki azt hitte, hogy 730 ezer dollárt bukott pedig öngyilkos lett. Búcsúlevelében a RH-ot vádolta meg azzal, hogy ő nem gondolta, hogy ennyi pénzt el tud veszíteni a tőzsdén. A brókercég szerint nem vesztett ennyit, csak a fiatal nem tudta értelmezni, a még el nem számolt opcióinak az értékét. Bárhogy is volt, a lényegen nem változtat. A tőkepiacok kockázatos helynek számítanak, még a tapasztalt cash befektetőknek is, nemhogy a tőkeáttétellel kereskedő befektetési turistáknak, akik közül sokan még soha nem foglalkoztak részvényekkel vagy opciókkal.

Jutalék nélkül, hogy keres pénzt a Robin Hood?

Először is nem minden piachoz ad hozzá férést a cég. Csak USA-ban kereskedett részvények és opciók és crypto devizák érhetőek el a platformon és csak USA állampolgároknak.

A végrehajtott megbízásokért nem kell fizetni, tehát nincs bróker jutalék, csak felügyeleti díjakat kell fizetni. Az ügyfelek 2000 USD befektetett összeg fölött automatikusan tőkeáttételt kapnak a befektetett pénzükre, amire havi fix 5 USD-t és kamatot fizetnek az RH-nak , 1000 USD felett pedig éves 5 százalék.

Az igazán nagy pénz

Az Ameritrade, E-Trade és más amerikai retail brókercégeknél a kereskedési jutalékból származó bevétel a teljes árbevétel kevesebb, mint 20 százaléka volt. Erre a bevétel részre mondta azt a RH, hogy feláldozható, cserébe több ügyfél fog náluk számlát nyitni és befizetni a fennmaradó 80 százalék költséget.

Ennek a 80 százaléknyi árbevételnek a nagy részét a kamatbevételek teszik ki, amit a RH tőkeáttétel után és a számlákon elhelyezett szabad készpénzállomány kihelyezéséből kap. A másik fontos része az árbevéltnek, amit a RH a többi brókercéghez képest tökéjre fejlesztett, az információ eladásból származik. Az információ, hogy ki, mikor, mit vesz a tőzsdén, az önmagában is nagy értéket képvisel. Profi befektetők, általában hedge fundok, intézményi befektetők komoly pénzeket fizetnek ki order és pozicionáltság információért cserébe.

A RH az ügyfelei megbízásait küldheti direkt a tőzsdére, vagy egy árjegyző (market maker) brókercégeknek végrehajtásra. Ezen a végrehajtó brókercégek némelyike nem mellesleg hedge fund főtevékenységből nőtte ki magát, pl. Citadel vagy Two Sigma. A megbízásokkal együtt az ezzel járó információt is átveszik a RH-tól, amiért cserébe pénzt fizetnek vissza. Ezek általában kis összegű visszafizetések, penny-nél kevesebb és néhány penny közötti összegek kereskedésenként. A sok kis jutalék összegyűl a napi több millió trade után. Ez a működési modell teszi lehetővé a 0 jutalék rendszer működését.

Az „order flow” eladása nem új keletű dolog. Az amerikai tőzsdefelügyelet riportjaiból az olvasható ki, hogy más retail brókercégek, mint pl. Fidelity, E-Trade, Charles Schwab, TD Ameritrade, stb, ugyanúgy eladják ezt az információt. Ez az eljárásmód sok országban tilos, de megengedett az Egyesült Államokban mindaddig, amíg a brókercégek közzéteszik ezt a tevékenységüket, emellett a FINRA és a SEC felügyeli a tevékenységet. A brókercégek többségénél maximálva van, hogy az orderek hány százalékát küldhetik market makerekhez. A Robin Hood-nál ez az arány tavaly 100 százalék volt, tehát 0 százalékot küldtek a tőzsdére, az order flow viszatérítések érteke pedig 10-szer nagyobb volt, mint az összes többi amerikai retail brókercégé eggyütvéve.

Táblázat 1. Robin Hood negyedéves, tőzsdefelügyeletnek (SEC) küldött jelentése letölthető itt

Cápa, Guerilla, Sniper algoritmusok szerepe

Az árjegyző brókercégek konvencionális módon piaci likviditást biztosítanak, cserébe megkeresik a vétel-eladás közti árrést. Legtöbbször úgy keresnek pénzt, hogy megpróbálnak mindkét oldalon ők állni, ahogy korábban a konvenciónális floor-traderek és megkeresni minél többször az árrést. Más lehetőség az, hogy az árjegyzők összegyűjtik a sok kis megbízást nagyobb csomagokba, majd ez alapján megpróbálják előre jelezni, hogy milyen irányba fog menni a piac és ennek alapján egészen nagy valószínűséggel jelzik elő a rövidtávú ármozgásokat, majd ennek megfelelően vesznek fel saját könyvre pozíciókat, melyek akár az ügyfeleikkel ellentétes irányúak is lehetnek. Ugyanezek az árjegyzők HFT algoritmusai úgynevezett „latency arbitrage”-al megpróbálják feltérképezni a saját publikus order flow-juk és dark pool-ok közti árfolyam egyenlőtlenségeket.

A konvencionális pénzkereseti lehetőségeken túl pl. a Robin Hood order flow-ját legnagyobb arányban végrehajtó brókercég a Citadel Securities a Citadell hedge fundból nőtt ki, de a Two Sigma is hasonló eset. A Citadel alap a Citadel Securities üzembe helyezése óta megint jól teljesít. Kvantitatív stratégiái, többek közt HFT vadász algoritmusokat állítanak hadrendbe, melyeknek elsődleges feladata az, hogy felderítsék a nagyobb ordereket, vagy a bizonyos modell szerint elhelyezett megbízásokat, és a tényleges orderek végrehajtása előtt kereskedjék azt le. Az összefonódás az árjegyző Citadel Securities és a Citadel Fund Management között a SEC szerint olyan szoros volt, hogy több tízmillió dolláros büntetéseket eredményezett a Citadelnél.

Az árvadász algoritmusoknak általában olyan neveket adnak, mint pl. guerilla, sniper, vagy shark. Sok befektető elrejtett, másnéven jéghegy, vagy iceberg megbízásait már könnyű szerrel kutatják fel a shark (cápa) algortimusok. Sok egymást követő kis megbízást küldenek egy adott instrumentumra, és ha az algoritmus azt észleli, hogy a megbízások gyorsan végrehajtódtak, akkor nagyobb rejtett (iceberg) megbízást valószínűsítenek a háttérben, amit utána körbehatárolnak, majd látható megbízásokat küldenek a piacra, amit az iceberg előtt hajtanak végre. Az iceberg árfelhajtó (eladási oldalon árleszorító) hatását meglovagolva kis profittal zárják a kereskedést. A HFT tanuló algoritmusok a rendszer szerint végrehajtott megbízások közti kapcsolatot is feltérképezik és lekereskedik.

Az algoritmusok hatékonysága sok mindentől függ, többek közt a tőzsdék közti távolság, az adott ország, vagy részvénypiac kereskedési szabályai mind befolyásolják profitabilitásukat. Pl. az Egyesült Királyságban nincs olyan szabály, hogy egy piaci megbízás minden lehetséges kereskedési felületet megvizsgálva az akkor elérhető legjobb áron kell teljesüljön, viszont az Egyesült Államokban ez a szabály, és a HFT algoritmusok ezeket a megbízásokat figyelik, elemzik, megpróbálják előre jelezni a végrehajtási helyszínt majd a felderített tényleges order előtt kereskednek és mindezt a másodperc töredéke alatt.

(A cikk először az Index.hu-n jelent meg, 2020. július 10-én.)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.

A bejegyzés trackback címe:

https://concorde.blog.hu/api/trackback/id/tr6716001844