Tegnap a piaczárás után tette közzé második negyedéves számait a Netflix (NFLX). A vártnál alacsonyabb felhasználószám növekedés miatt a részvények 14%-os esést szenvedtek el. Van azonban honnan esni. A Netflix és a technológiai szektor zászlóshajói ugyanis felfoghatatlan mértékű száguldást mutattak be az elmúlt évtizedben. A Netflix részvények több mint nyolcvanszor annyit érnek most, mint amit a 2008-as válságévben átlagosan fizetni kellett értük. A világ egyik legdörzsöltebb hedge-fund menedzsere óriási pénzt szakított az online filmes cég és mellé az Apple (AAPL) részvényeivel is. Óriási pénzt szakított, vagy az úgynevezett „megélhetési bűnözés” áldozatává vált? A piac még egy 80 év feletti öreg harcos dollár(tíz)milliárdost is képes bizonyos értelemben móresre tanítani, kétszer is… Carl Icahn, a világ egyik leggazdagabb hedge fund menedzsere jókor vásárolt, de még jobbkor is kiszállhatott volna.
A piaczárás után bekövetkező esés ellenére az év dolgozója címre még mindig pályázhat a Netflix. A filmes cég részvényeinek ára 2018 első félévében 104%-ot emelkedett. Az elmúlt hét havi teljesítmény itt látható (a zöld vonal a piaczárás után kialakuló árat jelzi):
Az idei emelkedést szinte minden időtávon száguldás előzte meg. A Netflix részvényei tavaly 55%-kal értékelődtek fel. Ám ez csak a közelmúlt sikere részvényesi szempontból. Ennél sokkal komolyabb száguldás zajlott le az online filmkölcsönző cégnél, ha a 2008-09-es válság mélypontjait tekintjük kiindulási alapnak. A „szerényen” csak 52-szeresére növekedő Amazonhoz (AMZN), vagy a 45-szörözést elérő Bookinghoz (BKNG) képest
A NETFLIX A CSÚCSKATEGÓRIA GYŐZTESE: A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKE A 135-SZÖRÖSÉRE EMELKEDETT,
beleszámítva a mostani 14 százalékos esést is.
Kicsoda Carl Icahn?
Icahn egy itthon kevésbé ismert hedge-fund menedzser és aktivista befektető, akinek a vagyona 19 milliárd amerikai dollárra rúg. Ezzel a világ ötödik leggazdagabb embere azok közül, akik vagyonukat a pénzpiacokról szerezték. Jelenleg 82 éves, lassan 60 éve ügyködik a világ tőzsdéin. Az egyik legkomolyabban üzlete a Trans World Airlines felvásárlása volt 1988-ban. Figyelme a 2010-es években az akkoriban általa mélyen alulárazottnak tartott technológiai részvények felé fordult. Nagyobb csomagot vásárolt a Netflixben és az Appleben is. Twitteres bejegyzéseit maximálisan komolyan vette a piac, posztjaival többször idézett elő heves mozgásokat ezekben a részvényekben.
Icahn jelenleg élete egyik legkomolyabb szakmai kihívásával küzd. A befektetési alapja három egymást követő negatív hozamú évet produkált. Döbbenetes dolog ez egy ekkora magánvagyonnal rendelkező, évtizedeken át kimagasló sikereket és eredményeket elérő befektetőtől. Ilyenkor láthatjuk, hogy a piac minden szereplőjénél nagyobb tanítómester.
Egy szenzációsan jól időzített bevásárlás a Netflixbe
Icahn 2012. október 31-én jelentette be, hogy cégei 10%-os részesedést szereztek a Netflixben. Ez akkoriban 5,5 millió darab részvényt jelentett 58 dolláros átlagáron. Mivel időközben sor került egy 7:1-es részvényfelaprózásra, ez ma 38,5 millió részvénynek felel meg 8,3 dolláros átlagáron. Az alábbi ábrán a részvények 2012 második félévi mozgása látható:
A bevásárlás időzítése (kék vonal az átlagár) kifogástalan. Emellett jól látható, hogy Icahn bejelentése (piros nyíl) már önmagában milyen komoly felhajtóerő volt az árfolyamra. Érdekes, hogy a hedge-fund guru azért vette meg a Netflix részvényeinek a tizedét, mert arra számított, hogy valaki fel fogja vásárolni az online filmpiaci vállalatot. Ez nem következett be, ám az üzletbe beletett 321 millió dollár azonnal busás profitot kezdett fialni.
Kiszállások már kevésbé jól időzítve
Annyira szenzációsan jó volt ez a befektetés, hogy kicsivel több mint egy év alatt majdnem hatszorozott a részvény a bekerülési árhoz képest. Ekkor Icahn kiszállt a pozíciója feléből, amin 800 millió dollár nyereséget realizált. A következő mondatokkal kommentálta döntését:
„Hét medvepiacon megedződött veteránként megtanultam, hogy amikor annyira okos vagy szerencsés vagy, hogy 457%-ot keresel valamin 14 hónap alatt, akkor ideje a zsetonok egy részét levenni az asztalról.”
Ezzel a lépéssel nem értett egyet Icahn fia és egyik vezető portfoliómenedzsere. Ők még a drasztikusan megemelkedett áron is olcsónak tartották a részvényeket, ezért módosítatták az öreggel a szerződésüket. Az új egyezség szerint még három évig az eladott részvények potenciális (és jócskán megvalósuló) nem realizált profitja után is bónusz járt nekik.
A maradék részvényeket a következő húsz hónapban adta el és végül 2015. június 24-én bejelentette, hogy az utolsó darabot is piacra dobta a meglehetősen jövedelmező 10%-os részesedéséből.
Nézzük meg a teljes üzletet egy heti bontású grafikonon. A kék vonal jelzi az beszállást, a zöld nyíl a pozíció felezését, míg a fekete nyíl az utolsó eladást:
A különböző számítások szerint a 321 millió dolláros befektetésen 1,9 milliárd dollárt kerestek Icahn cégei.
Tanulság, avagy mi a „megélhetési bűnözés” a tőkepiacon?
Egyes befektetők által használt szlengben megélhetési bűnözés az, amikor valaki a profit váratlan nagysága miatt zárja ki a pozícióját. Ez nagyon gyakran fordul elő jó pozícióknál. Bizonyos piaci helyzetekben a kiválasztott instrumentumok jóval hosszabb ideig és jóval nagyobb mértékben mozognak az általunk gondolt irányban. Ilyenkor menet közben előállhat már olyan nyereség, amit álmunkban nem gondoltunk volna. Ám gyakran ez a profit csak a töredéke a teljes mozgás hozamának. Emellett a profit nagysága az egyetlen indoka a pozíció zárásának.
Hogy ez milyen általános befektetői magatartás, az látható még egy harcedzett piaci veterán döntésén is. Nézzük most meg, hogy mit látna Icahn, ha ma ránézne az egész mozgásra havi grafikonon:
A teljes pozíción ma 13 milliárd dollár realizálatlan profit lenne, szemben a 2 milliárd körüli realizálttal. Tegnap még ez a szám 15 milliárd lett volna. A kék vonal a beszállás átlagára, a piros vonal a kiszállásé. A zöld vonal pedig a tegnapi gyorsjelentés után kialakuló új árszint. Icahn közben egy megállíthatatlanul száguldó bikapiacon medvévé vált. Három mínuszos évet kellett megélnie 80 éves fejjel. Pusztán ennek az egy pozíciójának a megtartása az elmúlt időszak legnagyobb királyai közé emelte volna az amerikai részvénypiacon.
Ismétlés az Apple részvényekben
Szinte hihetetlenül hangzik, de a 2010-es évek töretlen technológiai bikapiacán volt az Apple részvényekben egy 45%-os korrekció. Ez 2012 szeptembere és 2013 áprilisa között esett meg az iPhone gyártójával. Ekkor a jelenlegi ár 30%-a alatti szinteken hónapokat töltött el a papír. Nem meglepő módon 2013 augusztus 13-án Icahn kitwittelte, hogy nagy pozíciót épített ki az Appleben. Két hónappal később a guru tisztázta, hogy kicsivel több mint 33 millió részvényt vásárolt. Találkozott Tim Cookkal és egészen döbbenetes felvetést fogalmazott meg. Az akkoriban 400 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező cég vezetését arra próbálta rávenni, hogy 75 dolláros árfolyamon egy tender keretében vásárolja vissza részvényei 31,4%-át összesen 150 milliárd dollár értékben. Minden idők egyik legvagányabb húzása lett volna ez a tőkepiacon. Ehelyett a társaság a folyamatos és relatíve agresszív visszavásárlások mellett döntött.
Amikor Icahn 2015 júniusában eladta az utolsó Netflix részvényét, az értékesítést azzal indokolta, hogy nagyobb potenciált lát az Appleben. Előtte 2014 októberében 95 dolláros árszintnél arról írt, hogy a fair értékéhez képest féláron kereskednek az Apple részvényekkel. Sajnos itt sem várta meg, hogy igaza legyen. Az utolsó papírjait 2016 áprilisában adta el. Hasonlóan a Netflixhez, ezen az üzleten is majdnem 2 milliárd dollárt keresett. A teljes folyamat az alábbi ábrán látható:
A kék téglalap a beszállás becsült idejét mutatja. A piros vonal a kiszállás becsült átlagára. A zöld vonal pedig az aktuális 50 napos mozgóátlag. A realizált 2 milliárd dollár helyett ma 4,5 milliárd dolláros profit lenne a pozíción.
Milyen kihatásai vannak mind a mai napig Carl Icahn üzleteinek?
Sokan érezhetjük azt, hogy szívesen keresnénk kétszer kétmilliárd dollárt, ami után verhetnénk a fejünket a falba, hogy még mennyi maradt benne ezekben a dealekben. Bár mint utólag bebizonyosodott, Icahn nagyon korán levágta a saját aranytojást tojó tyúkjait, mind a Netflix, mind pedig az Apple esetében a mai napig kihatnak az 5-6 évvel ezelőtti részesedésszerzései. Amikor 2012-ben 10%-os részesedést vásárolt a Netflixben, a cég azonnal módosította a társaság alapszabályát. Nehezen megkerülhető méregpirulák kerültek be ebbe, amivel mind a mai napig akadályozzák a cég felvásárlását. Az akkori 3,5 milliárd dolláros tőkeérték mellett ez komoly veszély lett volna. Ma már a 150 milliárd dolláros piaci kapitalizáció is erős akadályozó tényező a cég felvásárlását tervezőknek. Az Apple számára a folyamatosan meglévő százmilliárdos nagyságrendű készpénzállomány agresszív sajátrészvény vásárlásokra költésében töltötte be a katalizátor szerepét Icahn. Az Apple idei sajátrészvény vásárlásai (238 millió darab részvény 40 milliárd dollár feletti értékben az első félévben) már nemcsak a vállalat, hanem az egész piac számára érdemleges likviditási tényezőt jelentenek.
Zárszóként pedig érdemes belegondolni abba, hogy mi lenne most a piacon akkor, ha egy nagybefektető ötvözte volna magában Carl Icahn vagány technológiai vásárlásait Warren Buffett „ülő bika” mentalitásával. Jó esetben ekkor tanúi lehetnénk egy a napjainkra kialakuló akár 300-400 milliárd dolláros magánvagyonnak, ami félelmetesen mutatna az amúgy is döbbenetes 149 milliárdot birtokló Jeff Bezos előtt a valós idejű Forbes milliárdos listán.
(Fotó: Danor Shtruzman kollázsa)
