Idén több alkalommal is írtunk a törökországi helyzetről, még akkor, amikor nem voltak ennyire előtérben a török gazdaság problémái.
Törökországból indulhat a következő válság
Amit a gazdaságpolitikával jelenleg művelnek a törökök, csak Magyarország tudta megvalósítani még a 2008-as válság kirobbanása előtt.
Nem ismételnénk saját magunk, a cikkek jól körülírják a török gazdaság problémáit. Ami minket most már jobban foglalkoztat az nem más, mint hogy mi lesz a török gazdasággal és úgy általában a fejlődő piacokkal. Fontos leszögezni: a török gazdasági nehézségek jóval megelőzték a politikai természetűeket. Így bármennyire is szeretnék sokan belemagyarázni a politikát, elsősorban az USA-val való viszony drasztikus megromlását a helyzetbe,
A TÖRÖK GAZDASÁG GONDJAIT NEM A KÜLPOLITIKAI KARDCSÖRTETÉS OKOZTA.
Törökország – haverdemokrácia újratöltve
A török növekedést eddig támogató külső környezet alapvetően változik. Ebben a helyzetben a piac még kevésbé tolerálja, ha szakértők helyett lojális haverok kerülnek a gazdaságirányítás kulcspozícióiba.
A török gazdaság legnagyobb problémája, hogy a politikai elit hitelből vásárolt magának népszerűséget. Méghozzá dollárhitelből, ami egyre drágább. A drágaság oka pedig végtelenül egyszerű: az amerikai jegybank szerepét betöltő FED 2016 decembere óta folyamatosan emeli a dollárkamatokat.
A fejlődő piacok jövőjét, valamint így a török gazdaság jövőjét a dollárkamatok aktuális állása nagyban meghatározza.
A FEJLŐDŐ PIACI KÜLSŐ ADÓSSÁG 85 SZÁZALÉKA DOLLÁRBAN VAN DENOMINÁLVA, ÍGY HA A FED EMEL, AZ ÉRZÉKENYEN ÉRINTI A FEJLŐDŐ GAZDASÁGOKAT.
Ha lassul a gazdaság, miért emel a FED?
A FED pedig emelni fog. Elsőre talán furcsának hangzik, de úgy látjuk, hogy az idei remek amerikai növekedés jövőre lassulni fog, ennek ellenére a FED tovább fogja emelni a kamatokat. Ugyanis meglátásunk szerint
AZ AMERIKAI GAZDASÁG LASSULÁSA MOST EL FOG TÉRNI A SZOKÁSOS FORGATÓKÖNYVEKTŐL.
A gazdaságok lassulása általában valamilyen keresleti sokk következménye. Jellemzően elfogy az olcsó hitel vagy a hirtelen megnövekedett nyersanyagárak miatt a lakosság visszafogja a fogyasztását és/vagy a vállalatok a beruházási kedvüket. Például ilyen keresleti sokkot okozott 2008-09-ben a bankrendszerek összeomlása és a hitelezés megszűnése.
Az általunk most várt amerikai lassulás természetét tekintve teljesen más.
A LASSULÁST EZÚTTAL A KÍNÁLAT, ELSŐSORBAN A MUNKAERŐ KÍNÁLATÁNAK SZŰKÖSSÉGE OKOZHATJA.
Amerikában jelenleg több betöltetlen álláshely van, mint amennyi munkanélküli. A munkaerő hiánya fogja majd vissza a vállalati beruházásokat és a növekedést. Ha nincs munkaerő, nehéz lesz innen tovább növekedni. Egy ilyen helyzetben a FED nem tehet mást, minthogy kamatot emel a lassuló gazdaság ellenére, hiszen az infláció elszállásának elkerülése érdekében a keresletet hozzá kell igazítani a kínálathoz, tehát lassítani kell a növekedést.
Ebben a felállásban az amerikai infláció emelkedik, a hozamszintek tovább nőnek, a gazdaság lassul, de a dollár ereje a növekvő kamatkülönbözet miatt fennmarad – a fejlődő országok devizáihoz képest mindenképpen.
Egy ilyen helyzet nem tartogat túl sok jót a fejlődő devizáknak, kötvényeknek, részvényeknek. Így amíg a FED abba nem hagyja a kamatemelést, addig jó eséllyel továbbra is azt látjuk majd, hogy a fejlődő piacok alulteljesítenek. Avagy ahogy Nixon pénzügyminisztere mondta egykor egy római G10-es találkozón: „ a dollár a mi valutánk, de a ti gondotok” („The dollar is our currency but it is your problem”, John Connally.)
