Ma tette közzé az Eurostat az egészségügyi kiadásokra vonatkozó legfrissebb összehasonlító ábráját, 2016-os adatokra alapozva, ami némileg rímel tegnapi bejegyzésünkre.
Nem a kevés szülés, a sok halál az igazi baj
Nem a népesség csökkenése, mérete a fő gond – a világ leggazdagabb országai többségében hozzánk hasonló kispopulációjú nemzetek –, hanem a struktúrája és egészségügyi állapota. Magyarország ebben tényleg nagyon rosszul áll, mivel nem is történt semmi ennek javítására.
Az első ábrán az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege látszik euróban. Magyarország 853 eurós összeggel a hatodik legkevesebbet költő ország – a skála egyik végén Románia (432 euró), Bulgária (555 euró) és Lengyelország áll (731 euró), a másik oldalon Dánia (5014 euró), Svédország (5126 euró) és Luxemburg (5612 euró) áll. Portugáliával (1630 euró) kezdve 15 olyan uniós ország van, ahol legalább kétszer annyi jut fejenként egészségügyi kiadásokra, mint nálunk. (A háromszoros szorzó nagyjából Olaszországnál lép be, ott 2477 euró az egy főre jutó összeg.)
Az egészségügyi költések GDP-arányos összehasonlításában már jobb helyen áll Magyarország, tíz országban is alacsonyabb, Írországban pedig éppen a miénkkel egyező – 7,4 százalék – az arány. A tíz országból viszont az egyik a nominálisan legtöbbet költő Luxemburg, rajta kívül csak Ciprus szerepel még nem posztkommunista államként az utolsó tíz között. Az élboly országai között – melyek esetében persze az egyfőre jutó GDP is lényegesen magasabb – hét államban is a GPD több mint tíz százalékát költi egészségügyre.
