A nagysebességű villámkereskedés gyakorlatilag egyenlő azzal, hogy egy csomó patkányt beengedünk a magtárba – mondta Charlie Munger milliárdos befektetési guru már évekkel ezelőtt. A high frequency trading, a piacot skalpoló villámfiúk kereskedési technikája jelentősen hozzájárult az őszi turbulenciához a részvénypiacon, de általában is növeli az egyensúlytalanságokat, különösen idegesebb helyzetekben. A korábbi, az egyensúlytalanságokat jobban kisímitó market-makerek dominálta piac átalakulása kicsit olyan, mint a csapatsportoké az elmúlt 15-20 évben: irgalmatlanul felgyorsult a játék, az atletikusság – ahogy ma már a piacon is – alapkövetelmény lett.
Amikor valaki véletlenül visszanéz egy nyolcvanas vagy kilencvenes évekbeli foci-, kézilabda- vagy kosárlabdameccset, vagy abból néhány jelenetet, akkor döbbenten tapasztalhatja, hogy milyen szinten gyorsult fel a játék. A csapatsportok sebessége teljesen más lett. Sőt, minél komolyabb szinten űzik az adott labdajátékot, annál nagyobb az atletikus játékosok iránti igény. A változás különösen szembetűnő a 10-15 évvel ezelőtti világgal szemben. A magas szinten játszott kézilabdában manapság már gyakorlatilag nem lehet cserélni, mert egy kapott gól után 3-4-5 másodperccel büntetni tud az ellenfél. A labdarúgóikon Cristiano Ronaldo a világ országainak a többségében bajnok lehetne 100 méteres síkfutásban. Az amerikai profi kosarasok tömkelege fogyókúrázik nyaranta, hogy kisebb súlyával bírja a játék egyre szédítőbben gyorsuló tempóját. Az amerikai profi kosárlabdaligában (NBA) a jelenleg futó szezonban négy csapat van, amely a támadásainak a több mint 18%-át befejezi 3-6 másodperc alatt. A bajnok Golden State Warriors támadásainak 39%-át fejezi be 10 másodpercen belül.
A focit, kézilabdát, kosárlabdát nézve jól látható, hogy az a játékos, aki a számára rendelkezésre álló évről-évre egyre kisebb idő alatt nem képes a pálya területén A pontból B pontba eljutni, a magasabb szintű mérkőzéseken már nem tartható pályán. Napjainkra az élsportban a megfelelő futásteljesítmény, gyorsaság és atletikusság alapkövetelmény lett.
A piac is felgyorsult
Ahogyan a sportpályákon a sebesség fokozásával igyekeznek a gyorsabbak legyőzni a lassabb ellenfeleiket, úgy figyelhető meg ennek a jelenségnek a terjedése a globális tőkepiacokon is.
A PIACI SZEREPLŐK EGY RÉSZE EGYRE RÖVIDEBB IDEIG HAJLANDÓ CSAK A POZÍCIÓI TARTÁSÁRA. EGYES BECSLÉSEK SZERINT A MAGASFREKVENCIÁS VILLÁMÜGYLETEK (HFT, HIGH FREQUENCY TRADING) ADJÁK AZ AMERIKAI TŐZSDÉK FORGALMÁNAK A 60-70%-ÁT.
Ezeknél a megbízásoknál a tartási periódus gyakran kevesebb, mint egy másodperc. Ez az ügylettípus valamikor 2005-2007 körül jelent meg a piacokon és 2009 őszén kezdett el egyfajta árnyként uralkodni a részvénykereskedelem felett.
A magasfrekvenciás villámkereskedés (HFT) térhódítása a 2008-2009-es válság óta alapvetően változtatta meg az amerikai részvénypiacok kereskedési mechanizmusát. A korábbi market-makerek által dominált kereskedésben a rendszer tompította a kialakuló rövidtávú egyensúlytalanságokat.
A JELENLEGI NAGYSEBESSÉGŰ VILLÁMKERESKEDÉS ELLENBEN FELERŐSÍTI AZ EGYENSÚLYTALAN ÁLLAPOTOKAT.
Market-makerek vs. villámkereskedők
A Wall Street évtizedeken át működő jól bejáratott szisztémája volt a market-makeri rendszer. Ebben a működési mechanizmusban minden részvénynek volt egy „gazdája”, akinek az alapvető feladata volt a részvényben likviditást biztosítani. A likviditás biztosítása sokszor azt jelentette, hogy egy nagyobb eladó esetén a market-maker beállt venni, majd később napokig-hetekig terítette a papírokat, miután az eladó már nem volt jelen a piacon. Nagyobb vevő esetén pedig a market-maker eladóként lépett be a piacra, és a piacbefolyásoló eladó távozta után napokig-hetekig vette vissza az eladott részvényeket.
A MARKET-MAKEREK FOLYAMATOSAN JEGYEZTEK ÁRAT AZOKBAN A PAPÍROKBAN, AMELYEKNEK A GAZDÁI VOLTAK. ELMONDHATÓ, HOGY EZEK A SZEREPLŐK AZ ELŐZŐ VÁLSÁGIG EGYENSÚLYTALANSÁG-TOMPÍTÓ TÉNYEZŐKÉNT MŰKÖDTEK.
A valódi likviditás biztosításával tompították a részvényárfolyamok rövidtávú kilengéseit.
A magasfrekvenciás villámkereskedés (HFT) ezzel szemben egy a modern technológia által biztosított úgynevezett skalpolási lehetőség a gyorsabb és jobb matematikai modelleket futtató algoritmusokat használó piaci szereplők számára. A nagysebességű villámkereskedő cégek is jegyeznek árat a piacon, ám ezt nagyon kis mennyiségekre teszik és az ezredmásodperc törtrésze alatt félreugranak a legkisebb vészhelyzetben is. Az általuk alkalmazott skalpolási technika lényege a valódi vételi és eladási megbízások kiszagolása a piacon.
A NAGYSEBESSÉGŰ VILLÁMKERESKEDÉS IGYEKSZIK A TERMÉSZETES (VALÓDI VEVŐI SZÁNDÉKKAL RENDELKEZŐ) VEVŐK ELŐL VILLÁMGYORSAN MEGVENNI A PIACON FELLELHETŐ RÉSZVÉNYEKET ÉS PÁR CENTTEL DRÁGÁBBAN A SZÁMUKRA ELADNI PÁR MÁSODPERCEN BELÜL.
A természetes eladók előtt pedig letarolja a HFT a vételi megbízásokat (ő ad el), és az eladóktól veszi vissza a részvényeket pár centtel olcsóbban.
SZEMBEN A MARKET-MAKERI RENDSZERREL A MAGASFREKVENCIÁS VILLÁMKERESKEDÉS NEMHOGY LIKVIDITÁST NEM BIZTOSÍT A PIACI SZEREPLŐK SZÁMÁRA, HANEM EGYENESEN LIKVIDITÁST VON EL TŐLÜK. EZÁLTAL A PIACON, ILLETVE AZ ADOTT RÉSZVÉNYBEN BEKÖVETKEZŐ IDEGESEBB HELYZETBEN NEM TOMPÍTJA, HANEM JELENTÉKENYEN MEGNÖVELI AZ ÁRFOLYAMOK KILENGÉSÉT.
Skalpoló villámfiúk, akikre nem vonatkoznak szabályok
A magasfrekvenciás villámkereskedés (HFT) világát jól mutatja be Michael Lewis Villámfiúk című könyve. Számomra hosszú ideje óriási rejtély, hogy miért engedik a szabályozó hatóságok ezt a fajta skalpoló rendszert üzemelni a piacokon. Charlie Munger, az idén már 94 éves milliárdos befektetési guru a 2014-es Berkshire Hathaway befektetői konferencián Warren Buffett mellett ülve azt mondta, hogy
A NAGYSEBESSÉGŰ VILLÁMKERESKEDÉS GYAKORLATILAG EGYENLŐ AZZAL, HOGY EGY CSOMÓ PATKÁNYT BEENGEDÜNK A MAGTÁRBA.
Véleménye szerint a magasfrekvenciás villámkereskedés semmi jót nem tesz a civilizációval.
A nagysebességű villámkereskedés által uralt amerikai részvénypiacokon ezáltal jóval kisebb a valódi likviditás, mint azt az átlagos befektető érzékeli vagy a forgalmi adatokból gondolja. A megbízási könyvek az érzékeltnél nagyságrendekkel vékonyabbak, tekintettel arra, hogy az azt domináló villámkereskedők bármelyik mikroszekundumban odébbállnak. Nem ritka az a helyzet, hogy egy adott napon 10 millió darabos forgalommal bíró részvényben 200-300 darab vásárlásával 1%-kal kergeti fel az árat a villámkereskedők algoritmusai által a teljesítés közben őrületbe kergetett kisbefektető. Ezt nevezhetjük magasfrekvenciás maflásnak.
A villámfiúk őszi turbulenciában is ott voltak – de nem csak ők okozták a heves mozgásokat
A részvénypiacokon a mostani, októberi-novemberi-decemberi turbulenciában megfigyelhető villámgyors esések és emelkedések egy jelentékeny része az eleve meglévő befektetői idegességnek a nagysebességű villámkereskedés (HFT) által felnagyított és felsokszorozott hatása.
Ez maga az egyensúlytalanságfelerősítő mechanizmus.
Hiba lenne azonban a mostani részvénypiacokon meglévő nagyon heves mozgásokat csak a nagysebességű villámkereskedésre fogni. Pláne azért, mert ennek a skalpoló mechanizmusnak a hatásai döntően a napon belüli kereskedés keretein belül maradnak.
Napjaink korábbinál gyorsabb és hevesebb egyedi részvénymozgásai és az egyensúlytalansági helyzetek fokozódása a teljesség igénye nélkül az alábbi hatásoknak köszönhető szemben a 2008-2009-es válság előtti világgal:
- Alaphelyzetben is szinte minden folyamat felgyorsult a világban az elmúlt tíz évben. Az internet és a közösségi média térnyerésével azonos időben és globálisan zajlanak le a társadalmi és pénzügyi folyamatok.
- A részvénypiacokon drasztikusan megnőtt a nagy növekedésre árazott technológiai vállalatok súlya. Ezen részvénytársaságok jövőbeli teljesítménye nagyságrendekkel kiszámíthatatlanabb, mint a hagyományos iparágak képviselőivé. Néhány százalékpontnyi növekedési ráta változás a piaci konszenzusban azonnali 20-40%-os árfolyammozgásokhoz vezet a tech-papírokban.
- A vállalatok negyedévről-negyedévre élnek. Nincs türelmi idő senkivel szemben sem. Minden gyorsjelentésnél teljesíteni kell, különben a piac azonnal büntet.
- A befektetési alapkezelők is negyedévről-negyedévre élnek. Ami a kosárlabdában a 24 másodperces támadóidő, az a részvénypiacon a 91 nap. Egy nagyobb súlyú rosszul teljesítő részvényben benne maradni, vagy egy jól teljesítőről lemaradni érzékeny veszteség.
- A passzív befektetési formák és az indexlekövető-részvényalapok (ETF) térhódítása miatt egyre kisebb az aktívan kereskedő befektetők aránya egy adott részvényben. Emiatt egy átértékelődési helyzetben kisebb a potenciális eladók, illetve vevők száma, ami hevesebb mozgásokhoz vezet.
- Az imént említett egyensúlytalanságfokozó folyamatok önbeteljesítő hatása. A piaci szereplők egy része masszív vevőként jelenik meg egy heves emelkedésben, illetve masszív eladó lesz egy komoly esésben, mert a közelmúltban azt látták, hogy az adott pontról még sokat megy az árfolyam tovább az egyensúlytalanság irányába.
- A kontrajátékos befektetők egyre kevésbé mernek beállni az erős emelkedéseket eladni, illetve a szignifikáns eséseket megvenni, mert a részvényárfolyamokat extrém magasra rántja, illetve extrém alacsonyra tolja le az imént kifejtett mechanizmus.
- Mindenki egyszerre akar venni, illetve egyszerre akar eladni. Nagyon gyakran nincs a piacnak „másik oldala”.
Üdvözlet 2018 „szuperatletikus” részvénykereskedési világában.
Az AMD negyedéves árfolyamgörbéjén minden látható
Egy aktuális konkrét példán keresztül vizsgáljuk is meg ezt. Az eleve nehezen árazható chipgyártók világában is extrém 2018-as évet produkáltak az AMD részvények. A 2016 eleji 2 dollár alatti szintről 2017 februárjára 15 dollár fölé lőtt ki az árfolyam. Egy év sávozás jött 9 és 16 dollár között, majd 2018 áprilisának az elején 9 dollár felett kicsivel éves mélypontra esett a papír. Innentől már grafikonnal bekapcsolódva a történetbe a helyzet a következőképpen alakult 2018. november 9-ig (napi gyertyák):
Hét kiemelt eseményt kell megvizsgálnunk az AMD chartja kapcsán:
- kék téglalap – 1. esemény: A részvény a 2017-es csúcsok fölött konszolidálódott idén júniusban és júliusban.
- szürke téglalap – 2. esemény: A július végi gyorsjelentési reakció, három nap alatt (amúgy az akkor a Facebook miatt eső piacon) 25% emelkedés, új csúcs.
- narancssárga háromszög – 3. esemény: Szűkülő mozgásokkal feltapadt a részvény augusztusban a 20 dolláros kritikus szintre (14 kereskedési nap).
- zöld téglalap – 4. esemény: Árfolyamrobbanás augusztus második felében, a részvényár 20-ról 30-ra szalad fel villámsebesen. Mindenki vesz, nincs eladó (15 kereskedési nap).
- rózsaszín téglalap – 5. esemény: Tetőzés 30 és 34 dollár között. Itt találkozik szembe a 20 dollár feletti kitörés által generált szárnyalás az eladókkal (14 kereskedési nap).
- piros téglalap – 6. esemény: Lefelé kitörés a sávból. Az eladók felülkerekednek. Ahogy 20 és 30 között felfelé, úgy 30 és 23 között lefelé nincs, aki megállítaná a mozgást (17 kereskedési nap).
- lila téglalap – 7. esemény: Októberi gyorsjelentési reakció. Egy nap alatt 15% esés, majd 3 nap alatt újabb 15%. Visszazuhanás a korábbi sávba. Az árfolyam 24 nap alatt lefeleződik.
A zöld és piros téglalap által jelölt időszak egyfajta illikviditási felhő. Nincsenek szintek benne, hiszen a nagysebességű piacon az ármozgást döntően befolyásoló piaci szereplők felfelé nem állnak be a gyorsvonat elé, illetve lefelé nem próbálják meg elkapni a hulló kést. Az itt bemutatott AMD eseménysor csak egy negyedévet ölelt fel!
Megállapítható, hogy az aktuális mechanizmusok által uralt piacon embertelenül nehéz dolga van a nagyobb pénzeket kezelő alapoknak. Rengeteg energiát kell fektetni a profit megőrzésére, hiszen az képes villámsebesen elolvadni és veszteségbe átcsapni. Ahogy a sportpályán kiemelten fontos a gyors visszarendeződés a támadásból a védekezésbe (transition defense), úgy lett nagy jelentősége ennek a momentumra kereskedett 21. századi tőkepiacon is.
(Címlapkép: Mikalojus Konstantinas Čiurlionis, 1909, részlet, forrás: Wikipedia)
(Ez a cikk először a Porfolio.hu-n jelent meg, 2018.12.19-én.)
