„Egy 2004-es nyári estén, ahogy a Chicagoban rendezett Supercomm technológiai konferencia eseményei lecsengtek, egy középkorú kínai látogató a szinte teljesen elhagyott standok között lépdelve az ott bemutatott, több millió dolláros értékű hálózati eszközöket és az azokban lévő áramköröket fényképezte a jelenlévő emberek beszámolója szerint. Egy biztonsági őr megállította és elkobozta tőle fényképezőjének a memóriakártyáját a fotókkal, egy notebookot diagramokkal és az AT&T-hez – és még hat társasághoz (köztük a Fujitsu és a Nortel) – tartozó adatokkal. Emberünk Zhu Yibinként azonosította magát a konferencia szervezőinek és elmondta, hogy a Huawei Technologies nevű cég mérnökeként dolgozik. A következő napon a mérnök gyűröttnek és zavarodottnak tűnt, elmondása szerint először járt az USA-ban és nem volt tisztában azzal, hogy a Supercomm szabályai tiltják a fotózást.”
A Wall Street Journal ezzel a felütéssel kezdi meg egyik hétvégi, a Huaweiről szóló cikkét. Az idézett eset a Huawei 1987-től íródó történetének valahol a félútján esett meg. Azóta a Huawei egy kevéssé ismert szereplőből Kína technológiai ikonjává nőtte ki magát.
Huawei a legnagyobbak között
Lukoil, Boeing, Siemens, Carrefour, Nestlé, Microsoft, Petrobras, Bosch, Citigroup, Hyundai, Deutsche Telekom. Ez a 11 világcég a Fortune 2018-ban árbevétel alapján felállított 500-as globális vállalati rangsorának a 62. és a 82. helyezettje között volt. A Huawei ezen a listán a 72. helyezést érte el, ugyanis árbevétele ezekkel a vállalatokkal esik egy kategóriába, 2018-ban lépte át a 100 milliárd dolláros árbevételi mérföldkövet. Arról, hogy milyen félelmetes növekedési pályán volt a Huawei 2008 és 2018 között az alábbi éves árbevétel értékeit mutató grafikon tanúskodik:
A növekedés komoly mértékben gyorsult be 2014 körül, és ezáltal az árbevételt tekintve a világ top10 technológiai vállalata közé robbant be a shenzeni cég. A Fortune már említett 500-as listájának első száz helyén 11 technológiai vállalat található, ebben az elitklubban a 2018-as adatok alapján a hatodik helyezett a Huawei. Az ábrán ennek a 11 technológiai vállalatnak a 2018-as (naptári év) árbevétele látható (forrás: Bloomberg, milliárd dollár):
Sony, IBM és Hitachi elhagyva, Google és Microsoft egy kaliber. Van egy dolog, amiben viszont már ennél is előkelőbb pozícióban van a kínai telekommunikációs óriás, ez pedig a kutatás-fejlesztés. A cég kutatásra és fejlesztésre költött pénze milliárd dollárban számolva így alakult 2008 és 2018 között (forrás: Counterpoint Technology Market Research, S&P Global Market Intelligence, WSJ):
Ennél a tavalyi 15,2 milliárd dollárnyi kutatásra és fejlesztésre költött összegnél már csak a Google, az Amazon és a Samsung fektet be többet ezen a területen. Érdemes még egy ábrán elhelyezni ennek az összegnek a nagyságát. A többi vezető kínai technológiai óriás az alábbi összeget költötte 2018-ban kutatás-fejlesztésre:
A kommunikációs eszközök piacát 10 év alatt átrendezték
Napjainkban a cég 188.000 alkalmazottjából 85.000 dolgozik a kutatás-fejlesztési területen. Nem meglepő ezen adatok ismeretében az, hogy mostanra a Huawei a világ legnagyobb telekommunikációs hálózati eszközgyártójává, és a világ második legnagyobb mobiltelefongyártójává vált.
2007-ben a telekommunikációs hálózati eszközök piacán a Huawei 6,2 százalékos részesedéssel bírt, az Ericson háromszor, a Nokia ötször akkora volt 12 évvel ezelőtt, mint a kínai rivális. Mára a Huawei részesedése 30 százalék közelébe emelkedett, és egyedül nagyobb piaca van, mint a Nokiának és az Ericsonnak együtt.
A Huawei globális piaci részesedése a telekommunikációs hálózati eszközök piacán pedig így alakult a már látott két év, 2007 és 2018 között:
A cég honlapja szerint a világ 50 vezető telekommunikációs szolgáltatójából 45 a Huawei partnerei közé tartozik. Ezáltal
A FÖLD LAKOSSÁGÁNAK EGYHARMADÁT SZOLGÁLJA KI VALAMILYEN HUAWEI ESZKÖZ A TELEKOMMUNIKÁCIÓJA SORÁN.
Az 5G-s szabadalmakban mindenkit lepipálnak
A cég stratégiájának kulcsterülete a távközlés és az internet jövőjét jelentő 5G kommunikáció eszközeinek a biztosítása. Jelenleg ezen a területen 283 globális és 57 helyi partnere van és (korábbi) tervei szerint már 2020-ra egymillió bázisállomás létesítését tervezték. Az Iplytics nevű online piaci hírszerzési platform szerint a Huawei jelenleg 11.423 szabadalommal rendelkezik az 5G területén, míg a két legnagyobb versenytárs, az Ericsson 10.351 és a Nokia 6.878 szabadalommal bír.
A telefonok gyártása is felfutott
Amilyen elementáris erővel tört be a Huawei a telekommunikációs hálózati eszközök piacára 2007 és 2009 között, olyan erővel rúgta rá az ajtót a mobilkészülékgyártókra is az elmúlt öt évben. Annak ellenére, hogy nem tud telefonokat az Egyesült Államokban eladni, az idei első negyedévben 59 millió darab mobilkészüléket szállítottak le. Ezzel megelőzve az Apple-t feljöttek a Samsung mögé a második helyre. A Huawei globális mobiltelefonpiaci részesedése így alakult 2010 és 2018 között (forrás: IDC és WSJ):
A 2018-as évben 33,6%-kal növelték a készülékeladásaik volumenét (ez messze a leggyorsabb növekedés az iparágban), miközben a Samsung értékesítési darabszáma 8%-kal, az Apple-é pedig 3,2%-kal csökkent.
A végére maradt egy találós kérdés. A Huawei P20 Pro nevű telefonjába a chipeket százalékos részesedést tekintve az alábbi félvezetőgyártók szállítják:
Amikor május 15-én Trump az elnöki rendeletet aláírta bejelentették, hogy a Japánban június 28-29-én tartandó G20-as találkozó előtt az amerikai elnök Dél-Koreába látogat, hogy találkozzon Moon elnökkel. Tényleg az észak-koreai helyzetről kíván beszélni vagy a már jelenleg is extrém nyomásgyakorlást kívánja fokozni a Huawei-jel szemben?
Ha történelmi távlatban kívánunk gondolkozni a jelenlegi világpolitikai helyzetről, akkor világosan látnunk kell, hogy világunk újra kétpólusú lett. A két nagyhatalom, Kína és az Egyesült Államok immár a csúcstechnológiai csatamezőn folytatja a hidegháborút.
(Címlapkép: a Huawei Honor nevű mobiltelefonja, EsaRiutta/Pixabay)
