Koncertjegyinfláció

Az előadóművészek napjainkban „koncertezési kényszerben” vannak köszönhetően a zenehordozók elmúlt évtizedekben tapasztalt többszörös átalakulásának. A legnagyobbakat persze nem kell sajnálni. Komoly koncertjegyinfláció zajlott a 2010-es években. Mai írásunkban az észak-amerikai koncertpiac elmúlt tíz évének érdemi átalakulásait mutatjuk be.

A Live Nation Entertainment (LYV) a világ vezető koncertszervező cége. A 9.500 főállású alkalmazottat foglalkoztató kaliforniai szórakoztatóipari vállalat részvényeinek piaci kapitalizációja 15 milliárd dollár. A 2018-as árbevétel 11 milliárd dollárra rúgott. Az amúgy kimagasló teljesítményű amerikai részvénypiacon is extraklasszis árfolyammozgást mutattak be a cég részvényei szinte minden időhorizonton. Az alábbi grafikon havi gyertyákkal mutatja a Live Nation Entertainment részvényeinek árfolyamát 2009 és 2020 között:

Az ábrán berajzolt zöld nyíl mutatja az elmúlt hét év hétszerező részvényárfolyamát, ami ékes bizonyítéka annak, hogy koncerteket szervezni, mitöbb piacvezetőnek lenni Észak-Amerikában nem volt rossz biznisz a 2010-es években.

A 100 legnagyobb észak-amerikai koncertturné egy koncertre jutó átlagos bevétele tavaly közel egymillió dollár volt és ennek a mutatónak az értéke több, mint duplázódott tíz év alatt. Az átlagos jegyár ezeken a turnékon tavaly 95 dollár (28 ezer forint) volt, ami 55%-os emelkedés a 2010-es év hasonló adatához képest. A tavalyi év (nemcsak a tavalyi év) koronázatlan királya a Rolling Stones volt az Atlanti-óceán túlsó partján a maga mindössze 16 fellépésével és 178 millió dolláros árbevételével. Mick Jaggerék átlagosan 227 dollárért (68 ezer forint) tudták eladni észak-amerikai koncertjeikre a belépőket.

A koncertturnék világát eleve hatalmas bumm jellemezte a múlt évtizedben. A már vizsgált top 100 koncertturné 2019-ben a 2010-es 100 legnagyobbhoz képest az alábbi növekedési számokat mutatta a fellépések főbb paramétereit vizsgálva:

A tavalyi év tíz legnagyobb árbevétellel bíró észak-amerikai koncertturnéja közül kilencen volt nagyobb az átlagos jegyár a bűvös 100 dollárnál. A 2010-es évek komoly koncertjegy inflációja ellenére a Live Nation vezetői még mindig alulárazott portékának tartják a koncertjegyeket.

A koncertek számának és közönségének növelése szinte az egyetlen járható út napjaink előadóművészei számára, amikor pénzzé szeretnék tenni népszerűségüket. Alan Krueger, a Princeton Egyetem kutatója szerint míg a nyolcvanas és kilencvenes évek folyamán a zenészek bevételének csak a 30%-át adták az élő showk, addig napjainkban ez az arány 75%-ra kúszott fel. A „koncertezési kényszer” a 2000-es évek elején indult be, amikor a kalózok komoly csapást mértek zenehordozók piacára. Azóta a zenefogyasztás a fizikai hordozókról először átalakult digitálissá, majd a streaming ezután ezt a formát is felfalta. A Nielsen Music szerint az USA területén napjainkban a zenefogyasztás 80%-át adja a streaming.

A „koncertezési kényszerben” lévő előadóművészek számára kiváló partnernek bizonyul a Live Nations, aki minden lehetséges eszközzel igyekszik évről-évre jövedelmezőbbé tenni az egyes koncerteket. Michael Rapino cégvezér tavaly egy konferenciahíváson büszkén számolt be arról, hogy a 2018 januárja és 2019 júniusa között eltelt 18 hónapban a Live Nations Platinum programja segítségével 500 millió dollárral tudták növelni az előadóművészeik bevételét a viszonyítási alapként szolgáló időszakhoz képest. Ennek a hatékonyságnövelésnek a nagyrésze az előadótér előtti prémium helyek árának 30%-os növeléséből fakadt. Sokat tanultak, tanulnak a rendezvényszervezők az elmúlt években a légitársaságoktól. A Live Nations jegyértékesítési leányvállalata, a Ticketmaster immár a kereslethez alkalmazkodó dinamikus árazást nyomat a honlapján. Emellett a rendezvények helyszínein bevezették a drágább folyosó melletti ülőhely árazást is. De még mindig nem kívánnak a babérjaikon ülni, mert az észak-amerikai kulturális és sport rendezvény viszonteladói piac éves szinten 10 milliárd dollárra rúg. Ergo, minden intézkedésük ellenére azt érzik, hogy még túl sok koncertjegy megy el a feketepiacon az általuk megszabott árnál drágábban.

Zárásként pedig vessünk egy pillantást a cikk forrásaként is szolgáló Wall Street Journal írás alábbi ábrájára, ahol az egyes zenészek és zenekarok teljes 2010-es évekbeli koncertjegy árbevétele (milliárd dollár) és nézőszáma (millió fő) látható:

Megdöbbentően komoly piac ez. Ahogy talán az is megdöbbentő lehet, hogy ahogy a fenti ábrán látszik, az elmúlt évtized legnagyobb koncertárbevételt termelő előadói szinte kivétel nélkül több (vagy sok) évtizedes múlttal bírnak, fiatal előadók szinte csak mutatóban akadnak a legnagyobbak között. Az utóbbiak közé tartozó Ed Sheeran-nek vagy Taylor Swiftnek pedig ráadásul sokkal rosszabb az egy jegyre eső árbevétele, mint a lassan nyolcvanhoz közelítő Mick Jaggernek vagy Paul McCartneynak – bár aligha a fiatal közönség engedheti meg magának könnyebben, hogy több száz dollárt költsön egyetlen koncertbelépőre.

(Címlapkép: a Rolling Stones 2018-ban, londoni koncertjük után, forrás: Wikipédia)