Bár jelen sorok írása idején a világ tőkepiacai komoly esésen vannak túl, ma még túl korai megmondani, hogy a részvényárfolyamok mélyrepülése véget ért volna. Az is tény, hogy a vírus lefolyásának időtartama nagyban befolyásolja a tőkepiaci potenciális kimeneteket is. Amennyiben 2-3 hónap alatt a járványon túljutnak a fejlett gazdaságok, úgy a gazdasági és egyben a tőkepiaci károk is kezelhető mértékűek lesznek. Ellenkező esetben, tehát ha a vírus kezelése 6 hónapnál is tovább tart a vele járó, mozgáskorlátozó intézkedésekkel együtt akkor a baj mértéke is nagyságrendileg nagyobb lehet.
A vírus rávilágított arra is, hogy a túlzottan globalizált beszállítói rendszerek, feldolgozóipari értékláncok rendkívül sérülékenyek a valóságban. A vírus utáni időszak a globalizáció részleges visszaszorulásához vezethet. A hálózatoktól való függés csökkentése az egyén szintjén is megjelenik és bár nem teljes az analógia van ma már olyan befektetés, amely egyszerre szolgálhatja a hálózatoktól való függés csökkentését, környezetvédelmi szempontból előnyös és a pénztárcánkat is gazdagítja.
Nem árulunk el nagy titkot, hogy napelemekbe történő beruházásra gondolunk. Egy lakossági napelem beruházás, amely csak a saját fogyasztás kiváltását szolgálja, mérettől függően 8-11 százalékos megtérülést biztosít, abban az esetben, ha az egészet saját forrásból finanszírozzuk. Hitel felvétele mellett az önrészre jutó megtérülés értelemszerűen még nagyobb lehet, pusztán a banknak fizetünk az áramszolgáltató helyett. Az egyetlen valódi kockázatunk a saját fogyasztásunk, ha képesek vagyunk elfogyasztani a megtermelt áramot, akkor a kockázatok meglehetősen limitáltak. A minőségi gyártók a főbb alkatrészekre jellemzően 10 évnél is hosszabb garanciát vállalnak, így egy esetleges meghibásodás miatti addicionális beruházás már bőven a projekt megtérülése utáni időszakra esik.
AZ SEM LÉNYEGTELEN, HOGY EZZEL A BERUHÁZÁSSAL AZ INGATLAN ÉRTÉKE IS NŐ, ÉS RÁADÁSUL TAPASZTALATOK SZERINT 20-30 ÉVES MŰKÖDÉSI IDŐVEL IS SZÁMOLHATUNK. TEHÁT 10 ÉV ELTELTÉVEL VALÓJÁBAN INGYEN TERMEL NEKÜNK A HÁZI ERŐMŰVÜNK.
A fenti befektetés esetén a mérettel arányosan nő a hozam, így ha valaki elektromos vagy tölthető hibrid autó vásárlását is tervezi, akkor tovább növelheti a várható megtérülését azáltal, hogy nagyobb kapacitást épít ki. A megtérülés magas volta annak is köszönhető, hogy a „termelők” a saját termelésük elfogyasztása során az áram „szállításának” költségét is megspórolják, ami a klasszikus áramszámla közel felét is kiteheti. Így valójában a hálózat működtetésének/használatának a költségétől szabadulnak meg, ami nem kis tétel.
Hazánkban jelenleg a hálózattól való további függetlenedésre nincs lehetőség, magyarul áramszünet esetén a napelem termelése is leáll és akkumulátor vásárlásával sem lehet a fenti problémát orvosolni. Így a fenti beruházás pusztán megnyitja a lehetőséget a jövőbeli függetlenedésre. Hiszen vélhetően ez a szabályozási kérdés előbb utóbb rendezésre kerül, ráadásul hosszú távon a hálózat üzemeltetői számára is előnyös, ha független „bérbe vehető” akkumulátor kapacitások épülnek ki a hálózat random pontjain. Így bár az akkumulátor kapacitás telepítése ma még jelentősen rontja a fent említett beruházás mértékét, hosszabb távon az okoshálózatok elterjedésével a házi akkumulátor szolgáltatónak való bérbeadásával akár további addicionális bevételre tehetünk szert. Ez persze még a távoli jövő zenéje.
Ma még a hálózattól való függetlenedés háztartások szintjén nem reális alternatíva, azt azonban érdemes kiemelni, hogy hazánk energiafüggőségének csökkentéséhez akár nagymértékben is hozzájárulhat. Tekintve, hogy Magyarország folyamatosan jelentős mértékű áramimportra szorul, ez nem kis tétel.
A HAZAI LAKOSSÁGI NAPELEM BERUHÁZÁSOK MEGTÉRÜLÉSÉT EGYÉBKÉNT JELENTŐSEN RONTJA AZ ÁFA MAGAS SZINTJE, AMELYNEK DRASZTIKUS CSÖKKENTÉSÉVEL KISEBB PROJEKTEK ESETÉN IS 10 SZÁZALÉK FÖLÉ LEHETNE TORNÁSZNI A MEGTÉRÜLÉST.
A legfőbb kritika, ami a fenti gondolatmenetet éri, az az, hogy maga a napelem előállítás és telepítés több szennyezéssel jár, mint a fosszilis energiatermelés. Legutóbb ilyen számolást, a Gazprom orosz gázkitermelő prezentációjában láttam. Az kétségtelen, hogy a számolások lehetnek helyesek, de a napelemek gyártása és szállítása azért szennyező, mert az ehhez szükséges energiát is fosszilis energiatermeléssel állítják elő. Kína felel a globális napelem termelés 65-70 százalékáért. Ugyanebben az országban az energiatermelésben még mindig domináns a 60 százalék feletti – a legszennyezőbb energiaforrás – a szén aránya. Ha az energiamixben nő a megújuló vagy kisebb szennyezéssel járó energiaforrások aránya, és ezzel párhuzamosan a szállításban is egyre több tiszta vagy tisztább jármű/szállítóeszköz jelenik meg akkor értelemszerűen a napelem előállítás környezetkárosító hatása is csökken. Így meglátásom szerint a fejlődést nem hátráltatni, hanem gyorsítani érdemes.
ÖSSZESSÉGÉBEN EGY NAPELEM BERUHÁZÁS SEGÍT TISZTÁBBÁ TENNI A BOLYGÓT, HOZZÁJÁRUL AZ ORSZÁG RÉGIÓS ÁRAMHÁLÓZATOKTÓL VALÓ FÜGGETLENEDÉSÉHEZ ÉS NEM UTOLSÓ SORBAN MAGAS MEGTÉRÜLÉSŰ BEFEKTETÉS BIZONYTALAN IDŐKBEN IS.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
