A technológiai részvények világa egy külön univerzum az Egyesült Államokban. A Nasdaq-100 vezető technológiai index már szinte teljesen lerázta magáról a koronavírus világjárvány által okozott esést, idén már újra pluszban van. Egyes kisebb technológiai részvények piacán mindeközben már az 1999-2000 fordulóját megidéző emelkedések zajlanak. Ám ezek a papírok messze nem képviselik az amerikai gazdaság valódi világát. Az elmúlt hetek (és évek) egyik legnagyobb nyertese a Shopify már annyit ér, mint két nagy autógyártó és négy légitársaság együtt, miközben a munkavállalóinak a száma kevesebb, mint az egy százaléka ezeknek. A tőzsde nem egyenlő a gazdasággal.
Precedens nélküli és soha nem látott módon szörnyű gazdasági adatok tömkelege jön ki szinte mindenhol a világon, így a járvány által az egyik legjobban sújtott országból, az Egyesült Államokból is. Mi történik mindeközben az USA részvénypiacain? Idén eddig az S&P 500 index mindössze 11 százalékot esett, míg a Nasdaq-100 eközben 4 százalékos pluszban van. Mindezt úgy, hogy a permanens tavaly októberi-novemberi-decemberi emelkedés következtében elég magas bázisról indult ez az év. A Nasdaq-100 tegnapi zárásánál mindössze húsz magasabb záróára volt eddig a vezető technológiai indexnek. A gyorsjelentési időszak még javában zajlik a tengerentúlon, vessünk egy pillantást a szerda este, piac után jelentő néhány technológiai részvény tegnapi teljesítményére:
A Paypal immár ezáltal a 33. legértékesebb amerikai tőzsdén (is) jegyzett cég. Tegnapi 172 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával a 32. Chevron és a 34. Toyota közé érkezett meg a listán. A 2019-es évben 18 milliárd dollárnyi árbevételre szert tevő fizetési szolgáltató számára belátható közelségbe került immár a nem sokkal előtte helyezkedő Cisco, Pepsi, Exxon Mobil, Disney, Merck és Coca-Cola megelőzése is a Top50 cég között.
A tegnapi 20+, illetve 40+ százalékos emelkedések ékes bizonyítékai annak, hogy milyen pokoli kínokat kell átélniük azoknak a befektetőknek, akik kisebb-nagyobb egyedi technológiai részvények shortolására vetemedtek az elmúlt hetekben. A FED által extrém mértékben nyomatott pénzpumpából származó többletlikviditás most is megtalálta a szokott helyét, a technológiai részvények sajátbejáratú külön univerzumát. Valami hasonló dolog zajlott le 1998 végén, amikor az orosz válság által okozott világgazdasági károk közepette a FED kamatcsökkentései a Nasdaqon jegyzett papírokba terelték a pénzeket. Igaz akkor ehhez elég volt három 25 bázispontos kamatcsökkentés 5.5 százalékról 4.75 százalékra.
Hogy lássuk azt, hogy mennyire egyedi és külön világról beszélünk a technológiai részvények esetében érdemes egy rövid számítást végeznünk az egyik idei szuperszonikus nyertes, a Shopify részvényeivel kapcsolatban. A Shopify részvények grafikonja így néz ki heti gyertyákkal ábrázolva 2017 elejétől:
Szinte semmilyen különbség nincs ezen grafikon és az 1999 végén-2000 elején látott égbehúzott technológiai részvény chartok között.
A Shopify egy kanadai székhelyű e-kereskedelmi vállalat, amely a világ 175 országában nyújt komoly segítséget ahhoz a kereskedőknek, hogy saját online webáruházukat „felépítsék”. A Shopify által nyújtott szolgáltatások között van fizetési, marketing és szállítási szolgáltatás is. A tavalyi évben a cég árbevétele 1,6 milliárd dollár volt. Jelenleg a piaci kapitalizációja 85 milliárd dollár. Hogy elhelyezzük ezt a 85 milliárd dolláros tőkepiaci értéket, ahhoz írjuk fel a következő egyenletet (zárójelben az egyes cégek tőkepiaci értéke milliárd dollárban):
Shopify (85) = General Motors (32) + Ford (19) + Delta Airlines (14) + Southwest Airlines (15) + United Airlines (7) + American Airlines (4).
Az egyenlőségjel matematikailag kicsit elnagyolt dolog, mert a két autógyártó és a négy vezető amerikai légitársaság együttes tőkepiaci értéke 91 milliárd dollár, azaz nagyjából (még) 7 százalékkal meghaladja a Shopify-ét. Nézzük meg most azt, hogy a rendelkezésre álló, még a globális járványhelyzet előtti világban hány alkalmazottja volt az egyenletben szereplő cégeknek:
A Shopify 5 ezer alkalmazottjával szemben a két autógyártónak és a négy légitársaságnak összesen 733 ezer munkavállalója van (volt?).
Az iménti kis példa kiválóan mutatja, hogy miképpen néznek ki a technológiai világ győztesei a reálgazdaság szomorú veszteseihez képest. Hasonló példákat pedig tömkelegével lehet hozni. A tőzsdeindexek mostani alakulását pedig – a történelemhez hasonlóan – a győztesek írják és nem a vesztesek. Az Exxon Mobil kilenc éve még masszív előnnyel volt a világ legértékesebb cége. A technológiai világból napjainkra már messze nem a Microsoft-Apple-Amazon-Google-Facebook ötösfogattal játszik egy ligában, hanem az Adobe-Nvidia-Netflix-Cisco-PayPal ötössel.
Üdvözlet 2020-ban!
Arról, hogy jelenleg a technológiai részvények frontján buborékfújás zajlik-e én már egy szót sem merek írni, mert jön a FED és egyesével töri el az ujjaimat…
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
