Nagyot fordult a világ. Míg év elején még csak 2,4 százalék volt a jegybanki alapkamat, addig mostanra már 13 százalék az irányadó ráta. Ez persze nem is véletlen, mivel az infláció az elmúlt hónapokban valósággal ránk rúgta az ajtót és szeptemberben már 20 százalék fölé ugrott. Ez az energiaárak láttán várható volt, mint ahogy az is, hogy ha a hatósági árakat elengedik, vagy az arra jogosultak körét csökkentik, akkor érdemi ugrás lehet benne.
EZT CSAK TETÉZTE, HOGY AZ ÉLELMISZERÁRAK SZEMMEL KÖVETHETETLEN MÓDON SZÁLLTAK EL, TÖBB MINT 40 SZÁZALÉKKAL DRÁGULVA IDÉN.
Ez a helyzet nem kímél senkit, mindenki érzi a nyomást. Mindenki a maga szintjén. Azonban mégsem ugyanúgy érint mindenkit. Nem mindegy például, hogy milyen megtakarítási szinttel és szerkezettel ért minket a jelenlegi helyzet.
20,1%
Stirlitz nem szerette az Inflációt. Az Infláció nem szerette Stirlitzet. Stirlitz és az Infláció nem szerették egymást. Mégis egyre gyakrabban látták őket együtt.
Akinek van ingatlana, az örülhet, hiszen a lakhatása megoldott. Ha azonban hitelre vette az ingatlant, és nem fixálta be a kamatokat, akkor hónapról hónapra emelkedő kamatok mellett a törlesztőrészletek jelentős tehernövekedést jelentenek.
Akinek befektetési céllal, azaz mondjuk, kiadásra van ingatlana, annak segíthet az infláció, hiszen a reáleszköz védhet az infláció és a forint gyengülés ellen, azonban a következő hónapokban a likviditása ennek az eszköznek jelentősen csökkenhet, hiszen nagyon sokan kiárazódtak az ingatlanpiacról az elszálló hitelkamatok miatt.
A KAMATOK EMELKEDÉSE MIATT A SZABAD FORINTOKAT LÁTRA SZÓLÓ BETÉTI SZÁMLÁN HAGYNI VISZONT RÉG NEM LÁTOTT LUXUS.
A mostani helyzetben egyértelműen a lusták adójáról beszélhetünk, hiszen akár 1-3 hónapos állampapírt vásárolva is havi 0,8-1 százalékos hozam elérhető. A példa kedvéért, aki 10 millió forintot hagy szabadon a számláján, az havi 80-100 000 forintot dob ki az ablakon.
Márpedig a lakosság az MNB statisztikája szerint
IDÉN NYÁRON MÉG 6 EZER MILLIÁRD FORINTOT TARTOTT KÉSZPÉNZBEN, ÉS TOVÁBBI 11 EZER MILLIÁRD FORINTOT SZABADON A FOLYÓSZÁMLÁN A BANKOKNÁL.
A 17 ezer milliárd befektetetlen forintnak az átlagos 15 százalékos infláció mellett évi 2550 milliárd forinttal csökken a vásárlóereje.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a jelen helyzet az alacsony jövedelműeket és a pályakezdőket arányaiban sokkal jobban érinti. Mivel itt a jelentősen emelkedő hétköznapi kiadások a havi bevételek jelentős részét elviszik, sőt még a megtakarításaik egy részét is felemésztik, az infláció mellett emelkedő állampapír-hozamok kedvező hatása nem kompenzálja a kiadási oldalt.
A nagyobb megtakarítással rendelkezőknek is okozhat feszültséget a jelen helyzet, hiszen a bizonytalanság, a költségek növekedése az ő hétköznapjaikra is negatívan hat, megtakarításaik azonban ezt valamelyest tudják kompenzálni. Ha valaki 50 millió forintot helyez el állampapírban 1 évre, akkor több mint 6 millió forintot kap éves hozamként. Ez havi 500 000 forint. A kiadásai valószínűleg neki is nőttek, azonban arányaiban alighanem kisebb mértékben.
Reálhozamot idén a nagyobb megtakarítással rendelkezők sem feltétlen tudnak elérni, azonban a megtakarítások nominálisan nőnek, ha pedig az infláció még 1-2 évig velünk marad, a reáleszközeik értéke is nőhet.
Összefoglalva: a jelen helyzet mindenkit érint, azonban akik megtakarítással vagy reáleszközzel rendelkeznek, azok ezt a következő 1-2 évet könnyebben vészelhetik át. Ehhez azonban foglalkozni is kell a megtakarított pénzzel, mert a lusták éves szinten milliókat bukhatnak. A párnacihában tartott forintnál kevés drágább hobbi van a jelen gazdasági környezetben.
A PÁRNACIHÁBAN TARTOTT FORINTNÁL KEVÉS DRÁGÁBB HOBBI VAN A JELEN GAZDASÁGI KÖRNYEZETBEN.
(A cikk először a Forbes.hu oldalán jelent meg 2022. október 19-én.)
