Az elmúlt rövidebb munkahéten a forint árfolyammozgása a márciusi ingadozásokhoz képest kisebb mértékű volt, a magyar fizetőeszköz továbbra is az idei legerősebb szintjei közelében található mind a főbb devizák, mind a régiós devizák többségével szemben. Hogyan jutottunk el az amerikai és svájci bankpánikok hatására a 400-as EUR/HUF-szintet újra megkörnyékező árfolyamtól az újra stabilnak tűnő devizapiaci helyzetképig? És főleg: tartós maradhat a forint stabilitása (április elejétől kezdve lényegében folyamatosan a 380-as szint alatt tartózkodott a forint az euróval szemben), esetleg még további erősödésre is nyílhat tér?
Kedvezőtlen magyar vonatkozású hírek hiányában az EUR/HUF árfolyam viszonylag gyorsan vissza tudott térni a 380-as szint alá. A magyar vonatkozású hírek közül kiemelten kezelendőek az EU-s forrásokkal, illetve általában a magyar-EU-s kapcsolatokkal összefüggő hírek, valamint a fizetési mérlegünk alakulásával, ezen belül különösen a magyar gazdaság energiaköltségeivel összefüggő hírek, melyeknek kiemelt piaci indikátora az irányadó európai tőzsdei földgázár. Ezeken a területeken szélcsendes idők járnak mostanában (sőt, a befagyasztott forrásoktól függetlenül egy április 13-i hír szerint 1 milliárd euró érkezhet az energiahelyzet kezelésére), és ilyen helyzetben az árfolyam fő mozgatójaként a kiemelkedően magas (18 százalékos) irányadó jegybanki kamat tud előlépni.
Ennek árfolyamtámasztó funkcióját a Magyar Nemzeti Bank döntéshozói március végi ülésükön újfent megerősítették, amikor nemcsak változatlanul hagyták a magas kamatot, de arra is utaltak, hogy ezen várhatóan még jó ideig nem fognak változtatni. A monetáris politikai üzenetekből a piaci szereplők többsége azt szűrte le, hogy ebben a félévben nem fog megkezdődni a kamatcsökkentés.
De jelentheti-e mindez azt, hogy innen június végéig egyenes az út a további erősödés felé, de legalábbis elkerülhető a 400-as szint újbóli visszaköszönése? A csökkenő ingadozás / volatilitás ellenére a fontosabb makroadatokra, illetve kiemelt eseményekre (például geopolitikai kockázatokkal összefüggésben) továbbra is intenzíven reagálhat az árfolyam. Ugyanakkor negatív reakciók a jelenlegi magas forintkamat mellett várhatóan nem válnak tartóssá a következő hetekben-hónapokban. Így még ha csökken is a tér a további erőteljes forinterősödés irányába azelőtt, hogy új információk érkeznének a magyar egyensúly javulásáról vagy az EU-s forrásokról, a forint stabilabb képet mutathat.
Igaz lehet ez még azzal együtt is, hogy továbbra is kockázatot jelentenek az inflációra, illetve az inflációs várakozásokra vonatkozó adatok (mind a magyar, mind az amerikai, illetve euróövezeti számok) – a magyar esetben valódi áttörést inkább csak a nyári, illetve ősz eleji árindexektől várhatunk.
A Magyarországot közvetlenül érintő makrogazdasági és egyéb kockázatok mellett a globális piaci hangulatról sem feledkezhetünk el: ebből a szempontból kiemelten fontos az amerikai (Fed) kamatvárakozások alakulása és az ezáltal egyre inkább mozgatott EUR/USD árfolyam alakulása. Ugyanakkor a Tajvan körüli konfliktushelyzettel kapcsolatos hírfolyam is bármikor átveheti a vezető helyet a piaci szereplők figyelméért folytatott versenyben. Az amerikai és svájci bankpánikok utáni forintgyengülést azonban gyors „gyógyulás” követte, ami a jelenlegi magas magyar kamatkörnyezetben biztató jel lehet a jövőre nézve, hasonló külső sokkok idején.
(Borítókép: június végéig egyenes az út a további erősödés felé, forrás: Getty Images)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
