Már az 1999-es elborult részvénypiaci mánia időszakát idézte meg a múlt csütörtökön a húst helyettesítő alternatív termékeket kínáló Beyond Meat nevű cég elsődleges részvénypiaci kibocsátása. Az első kereskedési napon az árfolyam 163%-kal robbant fel. Az állati eredetű mezőgazdasági termékek helyettesítése növényi alapú alternatívákkal hatalmas növekedésű piac lesz az elkövetkező években három ok (környezetvédelem, könyörületesség és kövérség elkerülése) miatt is. A nagy tőkepiaci kérdés persze itt is az, hogy kínál-e ez a biznisz normális részvénypiaci befektetési lehetőséget, vagy sem.
„A fogyasztói értékrend virágzása leglátványosabban az élelmiszerpiacon nyilvánul meg. A hagyományos mezőgazdasági társadalmak az éhezés szörnyű árnyékában éltek. Ma, a bőség világában az egyik fő egészségügyi probléma az elhízás, amely a szegényeket (akik hamburgerrel és pizzával tömik magukat), még súlyosabban érinti, mint a gazdagokat (akik biosalátával és gyümölcsturmixszal táplálkoznak). Az amerikai lakosság minden évben többet költ különféle diétákra, mint amennyiből a világ többi részének összes éhezőjét táplálni lehetne. Az elhízás kettős győzelem a konzumerizmus számára. Ahelyett, hogy kevesebbet ennének, ami gazdasági csökkenéshez vezetne, az emberek túl sokat esznek, majd diétás termékeket vásárolnak – duplán hozzájárulva a gazdasági növekedéshez.”
Az idézet Yuval Noah Harari: Sapiens című művéből származik, melyben a szerző részletesen boncolgatja azt, hogy az elmúlt 200 év második mezőgazdasági forradalmában hogyan lettek az ipari termelési módszerek a modern mezőgazdaság alapjai. Az elmúlt 50-60 évben ezek a folyamatok – az élet sok más területéhez hasonlóan – felgyorsultak. A globális hústermelés az alábbi módon növekedett meg az 1964 és 2014 közötti 50 évben (millió tonna, ötévenkénti adatokkal):
Húst hússal – a három K
Elképesztő sebességgel változtak meg a táplálkozási szokások, a korábban hétvégi és ünnepi luxusnak szánt húsételek fogyasztása mindennapi szokássá vált a világ egyre több helyén. Természetesen ebben a folyamatban is az élen járt Kína. Az 1970-es évek végi egy főre jutó 8 kilogrammos sertéshús fogyasztás negyven év alatt ötszörözött, és így 2017-re elérte a fejenkénti 40 kilogrammot.
A folyamatosan növekvő lélekszámú emberiség folyamatosan növekvő fejenkénti hús (tejtermék, sajt, tojás) fogyasztása három területen fejti ki egyre nehezebben kezelhető káros hatását világszerte napjainkban. Ez a három k betűs probléma: a környezetterhelés, a modern nagyüzemi állattartás könyörtelensége és a kövérség okozásában történő szerepvállalás. Mindhárom probléma megvilágításhoz érdemes néhány adatot és idézetet megvizsgálnunk Will Tuttle: Világbéke étrend című 2005-ben megjelent könyvéből.
- A nagyüzemi állattartás környezetterhelési hatásainak számszerűsítéséhez álljon itt néhány adat:
- Az USA-ban megtermelt gabona 80%-a és a kihalászott hal nagyjából fele arra pazarlódik el, hogy az állatok milliárdjai elég nagyra és kövérre hízzanak ahhoz, hogy nyereséges legyen levágni őket, vagy tejtermékek és tojás termelésére.
- Konzervatív becslés szerint az a föld, gabona, víz, kőolaj és szennyezés, ami egy átlag amerikai étrenden (SAD) élő ember táplálásához kell, tizenöt növényi alapú étrenden élő embert tudna ellátni.
- Már több mint 1.350.000 négyzetkilométer erdőt irtottak ki az Egyesült Államokban az állatállomány legeltetése és takarmányuk megtermesztése miatt. Évente most is 15.000 négyzetkilométert irtanak ki ebből a célból az USA-ban.
- A mezőgazdaság használja fel az USA összes édesvízfogyasztásának a 85%-át, főleg állati élelmiszerek előállítására.
- Talaj- és vízszakértők becslése szerint amíg egy kilogramm saláta, paradicsom, burgonya és búza nagyjából 200 liter vizet igényel, addig egy kilogramm marhahúshoz több mint 43.000 liter víz kell.
- Miközben szójából csupán 2 kalória fosszilis energia kell egy kalória fehérje előállításához, búzából és kukoricából pedig 3 kalória, addig marhahúsból 54 kalória kőolaj szükségeltetik egy kalória fehérje előállításához.
- Kalifornia középső részének tehenészetei több szennyvizet termelnek, mint egy húszmilliós város, és egyetlen óriási sertéstelep több szennyvizet állít elő, mint New York.
- Kutatók becslése szerint egy hektár föld 22 ember táplálékenergia igényét tudja fedezni, ha burgonyát fogyasztanak, 19 emberét, ha kukoricát esznek, 23 emberét, ha káposztát és 15 emberét, ha búzát fogyasztanak. Ugyanez a terület 2 emberre elég, ha csirkét és tejterméket esznek és 1 emberre, ha ő marhahúst vagy tojást eszik.
A környezeti hatások mellett az állattartás körülményei is jogos kérdőjeleket vethetnek fel. Az előbb említett Világbéke étrend a következőket írja a tehenekről:
„A teheneket ma arra kényszerítik, hogy sokkal nagyobb mennyiségű tejet termeljenek, mint amennyit valaha is termelnének a szabadban. Ezt kétféle manipulációval érik el – táplálékkal és hormonokkal. A szabadban a tehén, mint minden emlős, egy kisbaba születése után fog tejet termelni, egy klasszikus haranggörbe szerint nagyjából hét hónapig. Kevesebb, mint napi öt liter tejjel kezdi, a csúcsot napi tizenegy liter körül éri el, aztán újra elapad kevesebb mint öt literre, majd nullára, ahogy a borjú elkezd szilárd táplálékot enni. A mai tehenészetekben a borjút azonnal eltávolítják az anyjától óriási kínszenvedést okozva mindkettőnek, az anyát pedig mesterségesen arra kényszerítik, hogy naponta 40-50 liter tejet termeljen hét vagy nyolc hónapon át. A tejelő teheneket sokkal fiatalabb korban megtermékenyítik, mint ahogy az a szabadban valaha is megtörténne, és gyakorlatilag állandóan vemhesen tartják őket, még miközben tejet adnak az előző vemhességből. A hatalmas teher, hogy ilyen erővel kényszerítik őket abnormálisan nagy mennyiségű tej termelésére, gyorsan tönkreteszi a tehenek egészségét. Bár a tehenek a szabadban természetesen 25 évig élnek, a tehenészet ilyen kizsákmányolásának nagyjából négy éve után „termelékenységük” lecsökken. Akkor a vágóhíd brutalitására kényszerítik, és olcsó hamburgerhússá, bőrré és állati takarmánnyá degradálják őket.”
Az imént bemutatott eset világít rá arra, hogy a növényi étrendre való teljes vagy részleges áttérés mögött a környezetvédelmi okok mellett egyre komolyabb szerepet játszanak a könyörületességi szempontok.
A harmadik K, a kövérség
A harmadik kiemelt nézőpont pedig maga a „zsíros kérdés”. Az állati ételekben lévő koleszterin és magas koncentrációjú telített zsír növeli a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát. Nagy zsírtartalmuk növeli elhízásunk és a túlsúllyal összefüggő egészségügyi problémák egész armadájának veszélyét, mint amilyen a cukorbaj és a rák. Az amerikaiak 60%-a most túlsúlyos, és az ezzel járó egészségügyi szolgáltatások költsége jelenleg 100 milliárd dollár – és növekszik. Az elhízás most évente 330 ezer amerikait öl meg, és hamarosan le fogja hagyni a dohányzást, mint a legnagyobb, megelőzhető betegség- és halálokot.
Utolsó idézetként még egy gondolat Tuttle-től:
„A vajgolyó (Butterball) pulyka, amit a Hálaadási szertartás lakomáján falunk fel, olyan kövér, hogy alig tud járni, és nem tud párosodni – karikatúrája annak a vadonélő, érzékeny madárnak, ami erdeinkben lakik. A modern állattartó telepeken és hizlaldákban a sertéseket, teheneket és csirkéket arra kényszerítik, hogy hasonlóan kövérek legyenek. Mi teremtjük e teremtményeket a saját képünkre vagy ők teremtenek minket az övékre?”
A piaci forradalom előszobájában
Adott tehát napjainkban egy nagyon komoly probléma. A növekvő lélekszámú emberiség fejenként egyre több húst fogyaszt. Ám ez a fentebb vázolt folyamatok miatt immár fenntarthatatlan. A válaszok keresése erre a komoly problémára napjainkban már gőzerővel folyik. Elindult az álhús, műhús, lehetetlen hús, nem állati eredetű hús forradalom. Ennek a forradalomnak a legérdekesebb napjait éppen most éljük meg.
AZ ALTERNATÍV HÚS FORRADALOM LÉNYEGE, HOGY AZ EBBEN RÉSZTVEVŐ ÉLELMISZER-TECHNOLÓGIAI VÁLLALATOK NÖVÉNYI ALAPANYAGOKBÓL KÜLÖNBÖZŐ GOMBÁK ÁLTAL TÖRTÉNŐ ERJESZTÉSSEL AZ ÁLLATI HÚSRA MEGSZÓLALÁSIG HASONLÍTÓ ÉLELMISZERT ÁLLÍTSANAK ELŐ MIND AZ ÍZVILÁGBAN, MIND AZ ILLATBAN, MIND A TEXTÚRÁBAN ÉS SZINTE MINDEN, A FOGYASZTÓK ÁLTAL ÉRZÉKELHETŐ TULAJDONSÁGBAN.
A Burger King alig egy hónapja, április elején kezdte meg az Impossible Foods nevű kaliforniai élelmiszeripari és géntechnológiai startup által kreált műhúspogácsás whopper tesztelését 59 éttermében. Az Impossible Foods műhúspogácsája egy génszerkesztéssel létrehozott növényi eredetű hús, ahol szójából és búzából kivont fehérjékhez adtak hozzá egy élesztőgomba és a szója házasításából mesterségesen fabrikált proteint. Ennek a műhúspogácsának az előállításához a hagyományos marhahúspogácsához képest 5%-nyi szántóföldre, 26%-nyi vízre és 13%-nyi üvegházhatású gázra van szükség. Az amerikai tesztközönségnek annyira bevált az újítás, hogy a Burger King nemrég bejelentette, hogy az év végéig mind a 7.300 USA éttermében felveszi az étlapra a „Lehetetlen Whoppert”.
A tőzsdén kitört a műhúsmánia – hogy lett 19 dollárból 70?
Mindezzel egyidejűleg, 2019. május 2-án a műhús szektor első tőzsdei reprezentánsa is bemutatkozott New Yorkban, a Nasdaq platformján. A Beyond Meat (ticker: BYND) nevű kaliforniai cég ekkor tartotta meg a félelmetesen felturbózott elsődleges részvénykibocsátását (IPO). A Beyond Meat borsófehérjét és céklalevet használ műhústermékei alapanyagául, miközben termékeit a jövő fehérjeforrásaként reklámozza. A Wall Street imádja ezt a még nagyon kezdeti stádiumban lévő sztorit. A Beyond Meat eredetileg 8,75 millió darab részvényt kívánt kibocsátani 19 és 21 dollár közötti ársávban. A mindent elsöprő érdeklődés miatt ezt a sávot felemelték 23 és 25 dollár közé immár 9,5 millió darab részvényre vonatkozólag. Végül 9,63 millió darab részvényt adtak el 25 dolláros áron a múlt szerdán. A csütörtöki debütálás olyan szenzációsra sikeredett, hogy az minden paraméterében megidézte a 20 évvel ezelőtti, 1999-es és 2000 eleji technológiai mánia „legelborultabb” napjait. Az első üzletet a részvényekre 46 dolláron (azonnali 84% emelkedés a kibocsátási árhoz képest) kötötték, majd 70 dollár felett is járva végül 65,75 dolláron zárta nyitó napját a papír, ami 163%-os száguldás az előző naphoz képest.
EZZEL A CÉGÉRTÉK 3,8 MILLIÁRD DOLLÁRRA EMELKEDETT. A TAVALYI ÉV ELSŐ KILENC HÓNAPJÁNAK ÁRBEVÉTELE MINDEKÖZBEN 56,4 MILLIÓ DOLLÁR VOLT, A BEYOND MEAT 22,4 MILLIÓ DOLLÁR VESZTESÉGET TERMELT.
Ezt a három számot látva meg kell állapítanunk (a tavalyi éves árbevétel 50-szeresére történő piaci árazást látva), hogy egy komoly víziórészvénnyel van dolgunk. Egy olyan papírral, ami csak elementáris növekedési pályával tudja teljesíteni a részvényesek által jelenleg a társaságba árazott várakozásokat. Ahhoz, hogy megértsük ezeket a felfokozott várakozásokat, ideje megismerkednünk a cégalapító és jelenlegi cégvezető Ethan Brown filozófiájával és vízióival.
Nem a vegánokra, a húsevőkre céloznak
„Fiatal felnőttként élveztem a karrieremet a tiszta energia iparágban, ám már ekkor folyamatosan vívódtam azzal a kérdéssel, hogy szükségünk van-e állatokra ahhoz, hogy húst állítsunk elő?”
Ethan Brown ezen kérdése önmagához a Beyond Meat kibocsátási prospektusában található meg. Brown filozófiája szerint az állatok csak egyfajta bioreaktorok, amik növények és víz fogyasztásával saját emésztési rendszerük és izommunkájuk felhasználásával állítják elő azt, amit ma húsnak nevezünk. A Beyond Meat célja nem kisebb, mint kivonni ebből a folyamatból az állatokat és azok „segítsége” nélkül előállítani a jövő hústermékeit. Szeretnék elavulttá tenni a manapság az élelmiszerboltok által kínált hústermékeket.
Ethan Brown szerint négy indok tereli a fogyasztókat a Beyond Meat és versenytársai termékei felé: egészségügyi problémák, klíma aggályok, környezeti félelmek és az állatok jóléte iránti igény. A negyven felettiek elsősorban a saját egészségügyi helyzetük miatt nyitnak a műhús irányába, míg a millenniumi korosztályt a környezetvédelmi kérdések terelik a jövő alternatív húsfogyasztói közé. A cégnek és vezetőjének az ambiciózus végső célja nem más, mint a teljes globális húsipar jövőbeli helyettesítése a műhúsokkal.
A Beyond Meat üzleti modellje nem az USA lakosságának a kevesebb, mint 5%-át kitevő vegán és vegetáriánus táplálkozást folytató részére fókuszál. A magát proteinvállalatként is definiáló cég a bolygó húspiacát kívánja meghódítani alternatívájával.
NAPJAINKBAN A GLOBÁLIS HÚSPIAC ÉVES MÉRETE 1.400 MILLIÁRD DOLLÁR. EBBŐL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 270 MILLIÁRD DOLLÁROS RÉSZESEDÉST HASÍT KI MAGÁNAK.
Egy tavalyi felmérés szerint az amerikai fogyasztók 14%-a, mintegy 43 millió ember fogyaszt rendszeresen mandulatejet, tofut és más növényi alapú tejtermék helyettesítőt. A növényi alapú tejtermékek piaca jelenleg 13%-át teszi ki az árbevételt tekintve a tejtermékek piacának az Egyesült Államokban. A Beyond Meat hisz abban, hogy a műhúsok értékesítése is rövid időn belül hasonló arányú lehet az állati húspiachoz képest. Ez a 270 milliárdos amerikai húspiaccal kalkulálva 35 milliárd dolláros szegmens lenne. Impresszív cél. Természetesen azzal is kalkulálni kell, hogy amennyiben ekkora növekedés lesz a húspótló növényi alapú termékekben, akkor rengeteg lesz a versenytárs is. Ebből is látható, hogy már alacsony felelősségi szint mellett is teljesen árazhatatlanok jelenleg a Beyond Meat részvények.
Egy szó, mint száz, egy nagyon izgalmas új szektor bontogatja a szárnyait az élelmiszerpiacon és a tőzsdei élelmiszerszektorban. Személyesen pedig nagyon kíváncsi lettem így az írás végére arra, hogy vajon milyen lehet az Impossible Whopper vagy a Beyond Meat tacoi. Úgy érzem, hogy hamarabb meg fognak érkezni hazánkba is, mint azt most gondolnánk.
(A poszt megírásában nagyon komoly segítséget adtak a Qubit cikkei, amiért szeretném köszönetemet nyilvánítani. Címlapkép: l214.com)
